Halhatatlan klónsereget hozott létre egy afrikai méh
Halhatatlan klónsereget hozott létre egy afrikai méh
 / Mozaik
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

A foki mézelő méhek dolgozói egész klónsereget képesek létrehozni magukból - derítette ki egy most publikált kutatás. A klónok beszivárognak a rivális méhfajok kaptáraiba, és átveszik az uralmat a kolónia felett. 

Hirdetés

Ismert, hogy egyes élőlények nőstényei képesek aszexuálisan, vagyis hím közreműködése nélkül szaporodni - írja az Origo.

A szűznemzés (partenogenezis) előnye, hogy nem kell időt és energiát fordítani a párosodásra, a génállomány pedig nem hígul fel.

Hátránya, hogy csökken a genetikai változatosság, ami megnehezíti az adott faj alkalmazkodását az állandóan változó környezeti viszonyokhoz. 

A partenogenezis nem hibátlan szaporodási mód, mivel a genetikai anyag egy kicsiny része a rekombinációként ismert folyamat során rosszul rendeződik át, ami fejlődési rendellenességekhez, vagy steril peték létrejöttéhez vezet.

A foki mézelő méhek (Apis Mellifera Capensis9 dolgozói azonban mutáció révén képessé váltak arra, hogy a rekombináció elkerülésével tökéletes klónokat hozzanak létre magukból. 

Míg a tanulmányozott méhfaj királynője szexuálisan, dolgozója aszexuálisan szaporodik. A Sydney-i Egyetem kutatói egy kísérletben megakadályozták, hogy a királynő hímekkel (herékkel) párosodjon, így ő is szűznemzésre kényszerült.

Ezt követően megvizsgálták, hogy a királynő és a dolgozók peterakása során milyen gyakorisággal fordult elő rekombinációs folyamat.

Meglepetésre azt találták, hogy a királynő utódaiban százszor több rekombináció ment végbe, mint a dolgozók ivadékaiban, akik ezzel tulajdonképpen önmaguk közel tökéletes kópiáit hozták létre. 

Azt is sikerült kimutatni, hogy a vizsgált kaptár klónjainak jelentős része egyetlen felmenőre vezethető vissza - egy dolgozóra, ami az elmúlt harminc évben több milliószor "másolta le" magát. 

A klónok mindegyike egészséges és termékeny volt, valamint a szaporodás során sikerrel akadályozták a rekombinációs folyamatot.

A klónok támadása

Benjamin Oldroyd, a Sydney-i Egyetem viselkedésgenetikusa szerint ezek a klónok meglehetősen önző viselkedést mutatnak - előfordul, hogy a kolónia királynőjének elhullásakor, a jövőbeni királynőket tartalmazó petéket egyszerűen kihajítják, és saját tojásaikat rakják a helyükre.

Ilyen tekintetben a klónok inkább ráksejtekre hasonlítanak, amik kontrollálhatatlan szaporodásukkal felemésztik a "szervezetet", vagyis saját kolóniájukat. 

A foki mézelő méhek klónjainak másik csoportja azonban egészen más utat választ - a rivális afrikai síkvidéki mézelő méh (Apis mellifera scutella) fészkeit szállják meg.

Hirdetés

Kémiai anyagok kibocsátásával arra kényszerítik az ott dolgozókat, hogy saját ivadékaik helyett az ellenség utódait neveljék, és ezzel rövidesen a kolónia összeomlását idézik elő. 

Becslések szerint a síkvidéki mézelő méh kolóniák 10 százaléka válik évente a parazita életmódot folytató klónok áldozatává. 

Forrás