Minél több a genetikai különbség egy fajban, annál gyorsabban megy végbe az evolúció, mivel bizonyos tulajdonságok elhalnak, mások pedig megerősödnek. A legfrissebb tanulmány mögött álló csapat az evolúció „üzemanyagának" nevezi, akik 19 különböző vadon élő állatcsoport adatait vizsgálták világszerte.
Az adatok elemzése feltárta, hogy az evolúciónak ez a „hajtóereje" bőségesebb, mint ahogy azt a tudósok a korábbi becslések alapján vélték. Ennek eredményeként a szakemberek szerint előfordulhat, hogy módosítani kell az állatok fejlődési sebességével kapcsolatos elvárásokat – ami az éghajlatváltozás korában igen releváns kérdés - írja az Origo.
A módszer módot ad arra, hogy megmérjük a jelenlegi evolúció potenciális sebességét a természetes szelekció hatására a populáció minden tulajdonságában
– mondta Timothée Bonnet, az Ausztrál Nemzeti Egyetem evolúciós ökológusa a ScienceAlert online portálnak. – Ez olyasmi, amit a korábbi módszerekkel nem tudtunk megtenni, így az, hogy ennyi potenciális változást láthattunk, meglepetés volt a csapatunk számára.
A vizsgált vadon élő állatok között szerepelt Ausztráliában a lazúr tündérmadár (Malurus cyaneus), Tanzániában a foltos hiéna (Crocuta crocuta), Kanadában énekes verébsármány (Melospiza melodia), Skóciában pedig gímszarvas (Cervus elaphus). A Science tudományos folyóiratban publikált tanulmány az első alkalommal értékelte az evolúció sebességét ilyen nagy léptékben.
Az egyes terepvizsgálatok átlagos hossza 30 év volt, a születések, elhullások, párzás és utódok adataival együtt.
A legrövidebb 11 évet tett ki, a leghosszabb pedig 63 esztendőt. Ez összesen 2,6 millió órányi terepi adatot biztosított a kutatóknak, amelyeket az állatok genetikai információival kombináltak.
Három évbe telt, de a csapat végül számszerűsítette, mekkora fajváltozást okozott a genetika és a természetes szelekció. Bár Charles Darwin eredetileg úgy gondolta, hogy az evolúció nagyon lassú folyamat, a kutatások már kimutatták, hogy egyes fajoknál akár néhány év alatt is megtörténhet.
A gyors evolúció legjobb példája a szürke pettyesaraszoló, amely az ipari forradalom előtt az Egyesült Királyságban túlnyomórészt fehér volt – mutatott rá Bonnet. – Mivel azonban a légszennyezés fekete kormot hagy a fákon és az épületeken, a lepkék fekete színe túlélési előnyt jelent, mivel a madarak nehezebben észlelik őket.
Mivel nincs kiindulási alap – ez az első ilyen jellegű tanulmány –, ezért a szakemberek hangsúlyozták, hogy még nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a fajok gyorsabban fejlődnek, mint korábban.
De az egyértelműen látszik, hogy több az "evolúció hajtóanyaga", mint azt a tudomány eddig vélte.
Ahogy arra a tanulmány szerzői is rámutattak, mindez valószínűleg jelentős hajtóerőt képvisel a populációk alkalmazkodóképességében a környezeti változásokhoz.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
