Egy új kutatás szerint a modern bálnák, delfinek és disznódelfinfélék, tehát együttes nevükön a cetfélék látórendszere mind egy közös őstől származik, amelyek már több tízmillió éve kitűnő víz alatti látással rendelkeztek. A tudósok ezért úgy gondolják, hogy a bálnák és a vízilovak egyetlen négylábú szárazföldi emlősből fejlődhettek ki, körülbelül 50 millió évvel ezelőtt.
Bár a bálnák és a vízilovak is vízi életmódot folytatnak, mégis csak az egyik tud az óceán mélyére merülni. Hogy ez a készség mikor és miért fejlődött ki, még mindig rejtélynek számít tudományos körökben, de az új eredmények azt sugallják, hogy az átmenet röviddel a tengerbe jutás után történhetett - írja az Origo.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban publikált eredmények az emlősök szemében található rodopszin nevű fehérjén alapulnak,
amely különösen érzékeny a halvány, kék fényre, mint amilyen az óceán mélyében is található.
A kutatók most a ma élő és néhány rokon emlősük segítségével, a fehérje mögött meghúzódó gének emelésével tudták megjósolni azt az ősi génszekvenciát, amely először tette lehetővé a mély, víz alatti merülésket.
Sőt, a laboratóriumban növesztett sejtekben képesek voltak „feltámasztani" egy rég elveszett pigmentfehérjét. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a szárazföldi emlősökhöz képest ez a fehérje sokkal érzékenyebbnek tűnik az alacsony fényszintre, miközben gyorsan reagál a fényintenzitás változásaira is.
A tanulmány szerint így ha egy ilyen érzékeny fehérje létezett az első vízi cetekben, akkor ez a lény 200 méter vagy annál nagyobb mélységben (ahol a fény halványulni kezd a óceánban) is kereshetett táplálékot.
Ezek az ősi „eltolódások" a rodopszin funkciójában arra utalnak, hogy az első teljesen vízi cetfélék némelyike lemerülhetett a mezopelágikus zónába – állapították meg a tanulmány szerzői, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Úgy tűnik,
hogy minden cetnek volt egy őse, amely látott a mélyben, még azoknak is, amelyek ma sekély vizekben vadásznak.
Hozzátette: a későbbi fajok ezután kifejlesztették mindazokat a különféle táplálkozási „szakterületeket", amelyeket ma a modern bálnáknál és delfineknél látunk.
A jelenlegi publikáció azonban az egyik első, amely azt vizsgálja, hogyan működhetett ennek a lénynek a szeme a víz alatti táplálékkeresés során.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
