A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint a Zrínyi Ilona támogatási program folytatása nemcsak anyagi segítséget jelent a nehéz helyzetben élők számára, hanem erkölcsi támogatást is. Nacsa Lőrinc hetilapunknak adott exkluzív interjújában hangsúlyozta: a magyar kormány elkötelezett abban, hogy a határon túli magyar közösségeket a legnehezebb időkben sem hagyja magukra, ezért május 21-től ismét lehet jelentkezni a Nemzetpolitikai Államtitkárság kárpátaljai magyarságot segítő szociális programjára, amely tovább erősíti ezt az elkötelezettséget.
‒ A Zrínyi Ilona Kárpátaljai Támogatási Program fontos üzenet a kárpátaljai magyarságnak. Miért tartják szükségesnek, hogy a program ebben a háborús helyzetben is folytatódjon?
‒ Zrínyi Ilona neve és öröksége méltó jelképe a kárpátaljai magyarság helytállásának és bátorságának, különösen ezekben a nehéz időkben. Ez a program elsősorban azokat a nőket, édesanyákat, pedagógusokat, kulturális munkatársakat támogatja, akik a hétköznapokban is vállalják a magyarság megtartását. Fontos, hogy az anyaország ne csak szavakban, hanem tettekben is kifejezze: felelősséget érez a határon túli magyar közösségekért. A Zrínyi Ilona Kárpátaljai Támogatási Program ebben is segít. A béke lenne az igazi megoldás, de addig is, amíg az megérkezik, minden támogatás számít. Ez a program a szimbolikus üzeneten túl konkrét segítséget is nyújt – például egyszeri juttatások vagy gyermekétkeztetési hozzájárulások formájában.
‒ Várható-e valamilyen változás az idei pályázati kiírásban?
‒ A program alapkoncepciója nem változik, hiszen jól működik, jól átgondolt. Továbbra is a legérzékenyebb csoportokat célozza meg: a gyerekeket és azokat a felnőtteket, akik a velük való munkát vállalják – pedagógusokat, óvodai és iskolai dolgozókat, kulturális szakembereket, egészségügyi dolgozókat és számos más réteget. Az ő munkájuk kulcsszerepet játszik a közösség megtartásában. Különösen fontos, hogy a kárpátaljai magyarok érezzék, nincsenek egyedül. A támogatás eljut az egyházak oktatási és szociális szervezeteihez is, akik helyben szintén nagyon sokat tesznek a kárpátaljai magyarság megmaradásáért.
‒ A háború kezdete óta változott a pályázók száma, aktivitása?
‒ Örömmel mondhatom, hogy nem történt drámai visszaesés. A kárpátaljai közösség ereje éppen abban mutatkozik meg, hogy a nehézségek ellenére is működnek az intézmények, helytállnak a pedagógusok, az óvodai dolgozók, a kulturális és közösségi szereplők. Ők viszik tovább a közösségi életet, a gyerekek nevelését, a magyar nyelv és kultúra átadását. Ez a program nekik is szól – nemcsak pénzügyi támogatás, hanem egyfajta köszönet és elismerés is a munkájukért.
‒ Gondolkodtak már azon, a háború után hogyan tudnák segíteni a jelenleg külföldön tartózkodó, de majd hazatérni vágyó kárpátaljai magyarokat?
‒ A magyar nemzetpolitika mindig is a szülőföldön való boldogulást tartotta szem előtt. Most a legfontosabb az, hogy béke legyen – ez az alapja minden hosszabb távú tervezésnek. Természetesen már most is gondolkodunk azon, hogyan lehetne a háború után új lendületet adni a kárpátaljai közösségnek. Fontos, hogy ezt közösen, helyi igények és kezdeményezések mentén valósítsuk meg. Az eddigi évek bebizonyították, hogy a kárpátaljai magyarság számíthat ránk – ez a jövőben is így marad.
‒ A Zrínyi Ilona-program mellett idén milyen más támogatások érhetők el a kárpátaljai közösségek számára?
‒ Több párhuzamos programunk is futott, és örömmel látjuk, hogy Kárpátaljáról is sok pályázat érkezett például az Erősödő Kárpát-medence Programba vagy a Jövő Nemzedéke Programba. Ezek olyan civil és közösségi kezdeményezéseket támogatnak, amelyek a fiatalok megtartását, a közösségépítést vagy akár a családokat segítik. A pályázati aktivitás és a programokra érkező visszajelzések azt mutatják: a kárpátaljai magyar civil élet ereje nem tört meg. A közösségek élnek és működnek – ez rendkívül biztató.
‒ Számítanak kárpátaljai fiatalokra a Kőrösi- és Petőfi-ösztöndíjprogramokban?
‒ Igen, kifejezetten bátorítjuk a jelentkezésüket. A Kőrösi- és Petőfi-ösztöndíjprogramok kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fiatalok tapasztalatot szerezzenek, miközben a világ különböző pontjain élő magyar közösségeket szolgálják. Ez nemcsak szolgálat, hanem személyes fejlődés, kaland és közösségi élmény is. A déli féltekére szóló pályázat már lezárult, de nyáron indul az északi féltekére szóló kiírás – várjuk a jelentkezőket Kárpátaljáról is.
‒ Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
‒ Azt, hogy nincsenek egyedül. Az anyaország mellettük áll. Tiszteljük és megbecsüljük azt a munkát, amit a közösségért tesznek ezekben a nehéz időkben is. Kitartást, erőt és hitet kívánunk nekik, és azt üzenjük: fontos részei a magyar nemzet egészének.
A Zrínyi Ilona Kárpátaljai Támogatási Program lebonyolítója idén is a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány.
A felhívás ide kattintva érhető el!
Simon Dávid
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.