Már az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is megszólalt a pekingi téli olimpia bojkottjának ügyében. Civil szervezetek nyomására ugyanis az amerikai külügy kilátásba helyezte, hogy szövetségeseit csatasorba állítva maradna távol a 2022 februárjában esedékes sporteseménytől.
Blinken szerint korai a felvetés, de nem zárta ki a bojkott lehetőségét - írja az Index.
Továbbra sem zárja ki az Egyesült Államok, hogy bojkottálni fogja a Pekingbe tervezett téli olimpiai játékokat.
A 2022 februárjában esedékes sportesemény meghekkeléséről a múlt héten nyilatkozott az washingtoni külügyminisztérium. Ned Price szóvivő akkor közölte: szövetségeseikkel együttműködve keresik a módját Kína megregulázására, és ebben a kontextusban a téli olimpia bojkottja is napirendre kerülhet.
A bejelentés persze nagy visszhangot keltett, amerikai tisztviselők később több nyilatkozatban is igyekeztek csillapítani a kedélyeket. A szellem azonban kiszabadult a palackból, így vasárnap Antony Blinken külügyminiszternek is feltették a kérdést: zajlanak-e a közös távolmaradásra irányuló tárgyalások Washington és nyugati szövetségesei között? Bár Blinken próbált a lehető legfinomabban fogalmazni, a bojkott lehetőségét nem zárta ki válaszában.
Még nem tartunk ott, hogy erről beszéljünk.
Körülbelül egy évvel vagyunk a téli olimpia előtt, nem összpontosítunk egy esetleges bojkottra, ugyanakkor a Kínával kapcsolatos aggályokról folyamatosan egyeztetünk – mondta el Blinken az NBC hírcsatornának adott interjúban.
A Joe Biden vezette amerikai kormány emberi jogi alapon támadja Kínát, mindenekelőtt a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen zajló atrocitások miatt. Beszámolók szerint átnevelő táborokba zárják, kényszermunkára fogják a nyugat-kínai tartományban élő muszlim kisebbséget, az amerikai kormány népirtásnak minősítette az eseményeket. Erre hivatkozva az Egyesült Államok több szankciót hozott kínai gazdasági és politikai szereplők ellen.
Legutóbb mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok kerültek az amerikai Kereskedelmi Minisztérium szankciós listájára, márciusban pedig az Európai Unió is állami vállalatok, illetve kínai hivatalnokok ellen lépett fel.
A hszincsiangi helyzet az Antony Blinkennel készült interjúban is szóba került. A külügyminiszter elmondta, biztosítani kell, hogy az amerikai vállalatok közvetetten se legyenek érintettek a muszlim többségű kínai tartományban történtekkel, illetve hogy az Egyesült Államokba semmilyen termék ne érkezhessen, amelyet Hszincsiangban állítottak elő. Kína legnagyobb közigazgatási területén a gyapottermesztés az egyik legfontosabb mezőgazdasági tevékenység, márpedig a vádak szerint a muszlim kisebbség tagjait, mindenekelőtt az ujgurokat itt is robotmunkára fogják.
A hírekre reagálva több nagy nyugati divatcég is jelezte,
hogy megszakítja kapcsolatait hszincsiangi beszállítóikkal.
Nemcsak a hatóságok korlátozhatják jelenlétüket a mintegy 1,4 milliárd fős piacot biztosító kínai interneten, de nem egy esetben a kemény nyugati vádakra egyre érzékenyebb reagáló, helyi közvélemény is bojkottot hirdetett.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
