• A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetben rendezték meg a Gulág-gupvikutatók nemzetközi fóruma 2026 című tudományos konferenciát.
  • A résztvevők a málenykij robot, a szovjet lágerek, a politikai megtorlások és az egyházüldözés történetét vizsgálták.
  • Dupka György új kutatási eredményeket, köteteket és a moldáviai fogolytáborok helyszíneit felkereső kutatóutat ismertetett.
  • Az előadások az 1944 utáni szovjet hatalomátvétellel, az 1956-os forradalom kárpátaljai hatásaival és a görögkatolikus egyház üldözésével is foglalkoztak.
  • A fórum résztvevői megkoszorúzták a sztálinizmus áldozatainak beregszászi emlékhelyeit.
Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika. Fotó: Fuchs Andrea
Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika. Fotó: Fuchs Andrea

A sztálinizmus áldozatai megpróbáltatásainak feltárása, a szovjet lágerekbe hurcolt hadifoglyok és internáltak életének kutatása a rendszerváltás körüli időkben kezdődött. Büszkék lehetünk rá, hogy a kezdeményezés Kárpátaljáról indult, mégpedig azért, mert a málenykij robot több tízezer elszenvedője kapcsán ez minden itteni magyar családot érintett. Bő három évtizeddel a kezdetek után elmondhatjuk, hogy a tényfeltáró munka terén azóta jelentős eredmények születtek, melyet nagyra értékel a magyarországi szakmai közvélemény és a szélesebb nyilvánosság. Köszönhető többek között az olyan rendezvényeknek, melyet a napokban Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetben (KMMI) tartottak.

A Gulág-gupvikutatók nemzetközi fóruma 2026 tudományos konferencia Beregszászon az Európa-Magyar Ház udvarán vette kezdetét, ahol felavatták Szabó Dezsőnek, a két világháború közötti korszak kiemelkedő íróegyéniségének a névtábláját. Az ünnepségen felszólaló Zubánics László történész, a KMMI elnöke arra figyelmeztetett, hogy a nagy formátumú alkotó szállóigévé vált gondolata, mely szerint „minden magyar felelős minden magyarért” semmit sem veszített aktualitásából. Mélyen átéli ezt vidékünk magyarsága, amely hányatott sorsának közepette is magán érzi a Kárpát-medencében, valamint a diaszpórában élő nemzettársak kitüntető figyelmét.

Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika
Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika. Fotó: Fuchs Andrea

A tanácskozás kezdetén Dupka György, a KMMI igazgatója megnyitotta a Nemzeti Emlékezetbizottság által készített, Az 1956-os forradalom és szabadságharc című roll-up kiállítást.

Tóth Mihály alkotmányjogász, a Szolyvai Emlékpark Alapítvány elnöke beszámolójában kitért arra, hogy a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a park immáron a Kárpát-medence északkeleti régiójának legjelentősebb emlékhelyévé vált. Amely nem csupán az odahaltak nevét megörökítő újabb és újabb emléktáblák elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet, hanem az alapítvány égisze alatt működő tudományos műhely is újabb kutatásokra ösztönzi a szakembereket, akik közül, örvendetes módon, sok a fiatal. Mérföldkőnek számít a park három évtizedre visszanyúló történetében, hogy nemrég két szomszédos ország, Ukrajna és Magyarország emberjogi biztosa együtt látogatott el Szolyvára. Mindez jelentősen hozzájárulhat a két ország közötti viszony javulásához, s ahhoz, hogy a vidék magyarsága otthonosabban érezze magát a szülőföldjén.

Hirdetés

Az 1944 őszén történt gyászos események több tízezer kárpátaljai magyar ember életében hozott jelentős változást, ezért fontos, hogy a mai nemzedékek pontosan lássák, miként történt mindez, s melyek a máig ható következményei. S nem utolsó sorban tanulságai, mutatott rá Zubánics László, aki a témával foglalkozó két, az Intermix Kiadó gondozásában nemrég napvilágot látott kötet bemutatására vállalkozott. Az egykori Szovjetunió különböző levéltáraiban őrzött dokumentumok elemzése során a könyvek szerzője, Dupka György nem csupán a sztálini megtorlások időszakát elemzi mélyrehatóan, hanem az adatok közzétételével az emberi sorsokat, azok alakulását is bemutatja. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a cirill betűkkel hallás után lejegyzett személy- és településnevek rengeteg buktatót rejtenek, ezért volt fontos a különböző névlisták és névjegyzékek összevetése. Dupka Györgynek ebben az aprólékos munkában volt segítségére a másik kötet társszerzője, Fuchs Andrea. Zubánics László rámutatott, szükség lenne mindkét kötet ukrán nyelven való megjelentetésére, hogy a többségi nemzet képviselői is tájékozódjanak arról, hogy mekkora szenvedést okozott a sztálini önkény a magyaroknak.

A Donyec-medence, az Ural-vidék, Baskíria, Tatárföld, Grúzia, Örményország és a balti államok után sikerült eljutni Moldáviába is, hogy felkeressék azoknak a fogolytáboroknak a környékét, ahol a Magyarországról elhurcolt németek mellett jelentős számban magyarok is raboskodtak, számolt be a Pécsi Német Kör tagjaival együtt megvalósult legutóbbi kutatóútjáról Dupka György. Hogy mekkora igény van arra, hogy az utódok a saját szemükkel lássák és bejárják a szülők, nagyszülők szenvedéseinek helyszínét, arról azok a kopjafák tanúskodnak, melyeket a lágertemetőkben az utóbbi években állítottak az elhurcolásban leginkább érintett magyarországi települések lakói. Mint ahogy a kutatóút többi állomásáról, a moldáviai zarándoklatól is könyv készül, tájékoztatott az előadó.

Bár Kárpátaljának a Szovjetunióhoz való csatolása hivatalosan csak 1946 januárjában történt meg, a vidékünket 1944 őszén elfoglaló vörös hadsereg parancsnokai, a katonai közigazgatás, majd a gyorsan létrehozott bábállam, a Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsán keresztül érvényesítették a szovjet mindennapokat meghatározó törvényeket és előírásokat, mutatott rá előadásában Molnár D. Erzsébet, a Rákóczi Egyetem Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője. Emellett a magyar és a német férfiak lágerbe hurcolásával a kollektív bűnösség elvét alkalmazták. A rendkívüli bíróságok pedig gyorsan kreált kirakat- és koncepciós perek lefolytatása után számos esetben halálos ítéleteket hoztak. Az alig másfél évig tartó átmeneti állapot után pedig az elnyomó gépezet valamennyi szerve működésbe lép, hogy módszeresen tovább folytassa a szovjet rendszer ellenségeinek kikiáltott személyek – papok, tanítók és más értelmiségiek, valamint a jómódú gazdák üldözését.

Kárpátalja semmiképp nem maradhatott ki a Magyarországon zajló ötvenhatos eseményekből, hisz a rádión keresztül az itt élő magyarok lélegzetvisszafojtva figyelték az onnan jövő híreket, megdöbbenve és elkeseredetten nézték, ahogy a szovjet tankok elindulnak a határ felé – fogalmazott előadásában Váradi Natália, a Rákóczi Egyetem történészprofesszora. – Emellett szép számmal akadtak olyanok is, főleg a fiatalok körében, akik nem nézték mindezt tétlenül, röplapokon tiltakoztak a szovjet beavatkozás ellen. A hatalom minden eszközzel megpróbálta megakadályozni, hogy az itt élő magyarok bármilyen módon is kifejezzék a nemzettársaikkal kapcsolatos szolidaritásukat. Az állami egyházügyi hivatal irányítói például arra kényszerítették Gencsi Béla református püspököt, hogy 67 református lelkész nevében nyílt levélben fejtse ki, hogy Kárpátalját nem érintik a magyarországi események, ide nem deportáltak senkit a forradalomban vállalt esetleges szerepéért. Az elnyomásra, a hazugságokra és a megfélemlítésre épülő szovjet rendszer ismét megmutatta valódi arcát.

Mindenek ellenére megmaradtunk – ez a címe annak a tanulmánykötetnek, amelyik összefoglalja a görögkatolikusokra vonatkozó egyházüldözés korszakait és módszereit. A könyvet bemutató Marosi István, a Beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy papjaik és az aktív hívek vegzálása a szovjetek bejövetele után nyomban elkezdődött. Már ittlétük első évében lezajlottak az első koncepciós perek, és megtörténtek a kivégzések is. A folyamat 1949 körüli időkben a görögkatolikus egyház hivatalos betiltásával, valamint Rozsa Tódor püspök meggyilkolásával és 126 hithű pap lágerbe hurcolásával csúcsosodott ki. Közülük harmincan mártíromságot szenvedtek. Az írások arra is rávilágítanak, hogy az egyszerű hívek mi módon vészelték át a katakomba időszakát.

Tovább folytatva a megkezdett témát, Majorosi Mária, az Ungvári Nemzeti Egyetem történésze arról szólt, hogy a görögkatolikus hívek legfőképpen egymás bátorításával példaadással igyekeztek túlélni ezt a nehéz időszakot.

A konferenciák anyagait sajtó alá rendező Zékány Krisztina, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tanszékének vezetője rámutatott: a kötetbe szerkesztett előadások, a sok tény és adat mellett, számos érdekességgel szolgálnak. Érdekes volt az írásokban összevetni, hogy miként élik át a szovjet típusú lágerek poklát a Felvidékről vagy az Erdélyből elhurcoltak. A jelenkorra vonatkozó egyik biztató fejlemény pedig az, hogy a helyi magyar iskola fiataljai védnökséget vállaltak a Szolyvai Emlékpark felett, hozzájárulnak annak gondozásához.

Hirdetés

A délután folyamán Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezetbizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy az elkövetkező hónapok során az általa vezetett intézmény milyen határokon átívelő programokat valósít meg. Pintér Jolán a Gulágokon Elpusztultak Emlékének Megörökítése Alapítvány elnöke az emlékezetpolitika fontosságát hangsúlyozta, s szólt arról, hogy fiataljainkat miként lehet bevonni a múlt eseményeinek feltárásával kapcsolatos munkába. Emellett hallhattunk előadást Csáti József római katolikus vikáriusról, Mindszenty Józsefről, s arról, hogy a kárpátaljai nők miként élték meg a gulág rabságot.

A fórum végén a résztvevők megkoszorúzták az Európa-Magyar Ház falán a sztálinizmus áldozatai tiszteletére felavatott emléktáblát, illetve fejet hajtottak Beregszászon a Széna téren található emlékműnél. 

Eszenyi Gábor

 

Hirdetés
Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika. Fotó: Fuchs Andrea
Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika. Fotó: Fuchs Andrea
Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika. Fotó: Fuchs Andrea
Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika. Fotó: Fuchs Andrea
Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika. Fotó: Fuchs Andrea
Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika. Fotó: Fuchs Andrea
Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika. Fotó: Fuchs Andrea
Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika. Fotó: Fuchs Andrea
Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika. Fotó: Fuchs Andrea
Nemzetközi tudományos fórum Beregszászon - A sztálinizmus áldozatai: tényfeltárás és emlékezetpolitika. Fotó: Fuchs Andrea