A Kárpátalján működő magyar érdekvédelmi szervezetek egyöntetűen üdvözölték az ukrán parlament által nemrég módosított oktatási törvény elfogadását. A módosítás jelentősen kibővíti és törvényi garanciákkal erősíti meg a magyar oktatás jogait, érdemben bővítve a kárpátaljai magyar oktatás anyanyelvhasználati és intézményi önállóságát, több fontos jogosítványt visszaadva a magyar iskoláknak.
Örvendetes, hogy nem egyszerűen a magyar nyelvű oktatás lehetőségéről van szó, hanem a magyar iskola sajátos arculatának, intézményi identitásának és mindennapi működésének törvényi elismeréséről. A törvénymódosítás egyik legfontosabb eredménye, hogy a magyar tannyelvű iskolák ismét hivatalosan is nemzetiségi oktatási intézményként működhetnek. Azok az általános iskolák, gimnáziumok és líceumok, amelyekben a tanulók több mint fele magyar nyelven folytatja tanulmányait, kérhetik a nemzetiségi iskola státuszának megadását. Ez a minősítés nem csupán jelképes jelentőségű: lehetővé teszi, hogy az intézmények nevében és alapító okirataiban is feltüntessék nemzetiségi jellegüket.
A jogszabály gyakorlati alkalmazása és a bürokratikus lépések koordinálása érdekében a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöksége cselekvési tervet dolgozott ki az oktatási intézmények számára.
Orosz Ildikó a helyi magyar nyelvű médiát arról tájékoztatta, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökségi ülésén vitatta meg a további teendőket. „Megvizsgáltuk az oktatási törvény lehetőségeit, eszközeit és meghatároztuk azon feladatok körét, amelyeket záros határidőn belül el kell végezni. Az oktatási törvény végrehajtására három hónapot adtak törvényileg, amit az iskoláknak kell kezdeményezni. Ezért mi összeállítottunk egy menetrendet, hogy milyen feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy minden iskola megkapja a nemzetiségi iskola státuszát. Ehhez elsősorban a tantestületeknek új alapszabályt kell elfogadni, ami amúgy is aktuális, hiszen 2027-től az iskolák státusza megváltozik a nevükkel együtt. Egyesek gimnáziumok, mások líceumok lesznek. Az új alapszabály elfogadása után az alapítóknak, vagyis az önkormányzatoknak azt jóvá kell hagyni, majd be kell az új alapszabályt jegyeztetni, utána pedig az iskola státuszának megfelelően meg kell szerezni az új licencet, az oktatásra feljogosító engedélyt a megyénél” – hangsúlyozta a KMPSZ elnöke.
A jogi eljárások pontos és határidőre történő lebonyolítása azért is sürgető, mert a februári végső határidő elmulasztása esetén az iskolák nem tudják majd megrendelni az új státusznak megfelelő bizonyítványokat a diákok számára.
Orosz Ildikó elmondta még, hogy levélben fordultak az iskolák igazgatóihoz, valamint a megyei oktatási osztályhoz, hogy ezt a folyamatot segítse. Továbbá felkérik a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulását, és az önkormányzatoknak is írtak, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, segítsék a folyamatot, hogy mindegyik iskola végre valóban visszanyerje a gyakorlatban is azokat a jogokat, amelyekkel 2017 előtt rendelkezett.
A KMPSZ bízik abban, hogy az intézményvezetők és az önkormányzatok szoros együttműködésével a kárpátaljai magyar oktatási hálózat valamennyi iskolája zökkenőmentesen átállhat az új garanciális alapú anyanyelvű képzési rendszerre. Íme, néhány olyan konkrétum, amelyekből a szülők, a pedagógusok és az iskolavezetők számára is világossá válik, mit jelent a gyakorlatban a törvénymódosítás. A legfontosabb változás, hogy a magyar tannyelvű intézmények nem csupán a magyar nyelv bizonyos tantárgyakban történő használatára kapnak lehetőséget: megfelelő feltételek mellett ismét önálló nemzetiségi oktatási intézményként működhetnek, és szélesebb körben használhatják a magyar nyelvet az iskolai életben is.
A visszakapott jogosítványok között különösen fontos, hogy a magyar nyelv az oktatási folyamat mellett az iskolai élet egyéb területein, így a tanulók és a pedagógusok közötti kommunikációban is használható legyen. A magyar tannyelvű osztályokban a kötelező ügyviteli dokumentáció, a nemzetiségi státuszú intézményekben pedig a hivatalos oktatási dokumentumok is kétnyelvűvé tehetők. A magyar nyelv megjelenhet az iskola feliratain, tájékoztatóin, emellett a tantervekbe beépíthető a magyar nemzeti történelem, a kulturális örökség, a hagyományok és a nemzeti szimbólumok megismertetése is. A jogszabály azt is rögzíti, hogy a nemzetiségi iskola vezetőjének vagy helyettesének az államnyelv mellett az adott nemzetiség nyelvét is ismernie kell. A magyar nyelven tanuló diákok számára pedig – a nyelvi és irodalmi tárgyak kivételével – kérésre az országos külső értékelések feladatait is biztosítani kell magyar fordításban.
Bintu József


















