Recep Tayyip Erdogan török elnök (jobbra) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (balra) közös sajtótájékoztatót tart az isztambuli Dolmabahçe elnöki hivatalban, 2026. október 31-én Fotó: Arif Hudaverdi Yaman/Anadolu / Getty Images Hungary
Recep Tayyip Erdogan török elnök (jobbra) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (balra) közös sajtótájékoztatót tart az isztambuli Dolmabahçe elnöki hivatalban, 2026. október 31-én Fotó: Arif Hudaverdi Yaman/Anadolu / Getty Images Hungary

Volodimir Zelenszkij szombaton Isztambulban tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel az ukrajnai háború lezárásáról és a Fekete-tenger biztonságáról. A találkozón szóba kerültek a november elejére tervezett háromoldalú béketárgyalások, valamint az ukrán energiaszektor támogatása is. Közben az orosz megszállás alatt álló Oleskiből kimenekített civilek megérkeztek Ukrajnába, újabb orosz támadások miatt pedig csaknem 280 ezren maradtak áram nélkül.

Az Index az orosz-ukrán háború szombati eseményeit összefoglalva, az MTI beszámolója alapján közölte, hogy a két államfő isztambuli találkozójának középpontjában a háború és a fekete-tengeri hajózás biztonsága állt.

A közös sajtótájékoztatón Erdogan elfogadhatatlannak nevezte a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni támadásokat, függetlenül attól, hogy azokat melyik fél hajtja végre. Hangsúlyozta, hogy Törökország ebben a kérdésben továbbra is egyeztet valamennyi érintett féllel.

Zelenszkij szerint minden szinten olyan egyértelmű üzeneteket kell küldeni Oroszországnak, amelyek világossá teszik, hogy a békének nincs alternatívája, Ukrajna támogatása pedig folytatódik.

Hirdetés

Ukrajna elnöke azt is bejelentette, hogy Törökország növeli az orosz csapások miatt nehéz helyzetbe került ukrán energiaszektornak nyújtott támogatását.

Zelenszkij isztambuli programjában I. Bartolomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárkával is szeretett volna találkozni.

November elején újabb háromoldalú béketárgyalásokat tarthatnak

A két elnök a november elejére tervezett amerikai-ukrán-orosz tárgyalásokról is egyeztetett.

Zelenszkij korábban reményét fejezte ki, hogy a három ország küldöttsége november 6-10. között Abu-Dzabiban ülhet tárgyalóasztalhoz.

Szombaton ismét hangsúlyozta, hogy Kijev szeretné, ha az európai országok, valamint adott esetben Törökország is részt vennének a több mint négy éve tartó háború lezárásáról szóló egyeztetéseken.

Ankara korábban már több alkalommal felajánlotta közvetítői szerepét az orosz-ukrán konfliktus rendezésében.

Hazatértek az Oleskiből kimenekített civilek, súlyos károkat okoztak az orosz támadások

Szombaton Ukrajnába érkeztek azok a civilek, akiket az orosz megszállás alatt álló, Herszon megyei Oleskiből menekítettek ki.

Az evakuáltakat először autóbuszokkal szállították a Krím-félszigeten keresztül az oroszországi Anapába. Innen három repülőgéppel utaztak tovább a fehéroroszországi Gomelbe, ahol szombat délelőtt szálltak le.

Zelenszkij délután bejelentette, hogy a menekültek a Csernyihivi területen átlépték az ukrán határt.

A Dnyeper partján fekvő Oleskiben súlyos humanitárius válság alakult ki, miután hosszú ideje nem jutott be a városba élelmiszer és gyógyszer.

A településen a háború előtt mintegy 24 ezren éltek, a humanitárius misszió megkezdése előtt azonban már csak körülbelül kétezer lakos tartózkodott ott.

A térségben október 27-én függesztették fel a harcokat annak érdekében, hogy a civilek biztonságosan elhagyhassák a várost.

Eközben az orosz hadsereg folytatta az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Zelenszkij közlése szerint a péntek késő esti és szombat hajnali dróncsapások következtében csaknem 280 ezer ember maradt áramellátás nélkül.

Az energetikai létesítmények súlyos károsodása miatt több régióban, köztük Kijevben is nehéz helyzet alakult ki.

Ukrajna elnöke péntek esti videóüzenetében arról beszélt, hogy az orosz erők naponta támadják az erőműveket, az elektromos hálózatokat és a vezetékeket. Hangsúlyozta, hogy Oroszország az energiaszektorban semmilyen lépést nem tett a helyzet enyhítése érdekében.

Hirdetés

Zelenszkij arról is beszámolt, hogy Ukrajna tovább bővíti nagy hatótávolságú harci drónjainak képességeit. Közlése szerint ezek az eszközök már a nyugat-szibériai Jamal-félszigetet is képesek elérni.

Drónriasztás Romániában, vita a G20-találkozón és újabb amerikai fegyvereladás

Szombat este Romániában is drónriasztást rendeltek el, miután a radarok légi célpontokat észleltek a moldovai határ közelében.

A román védelmi minisztérium szerint az első célpontot a moldovai határtól tíz kilométerre észlelték, majd egy második drónt is azonosítottak, amely szintén Moldova felől, engedély nélkül lépett be a román légtérbe.

A térségbe négy F-16-os vadászgépet és egy helikoptert vezényeltek.

A román katasztrófavédelem hat kelet-romániai megye lakosságát figyelmeztette a levegőből lezuhanó tárgyak veszélyére. A riasztás miatt ideiglenesen leállították a forgalmat a jászvásári és a suceavai repülőtéren, több járatot pedig más városokba irányítottak át.

Az egyik drón később elhagyta a román légteret, ezt követően a riasztást feloldották.

A háború kezdete óta az orosz drónok több mint harminc alkalommal sértették meg Románia légterét, elsősorban a Duna-deltában található ukrán kikötők elleni támadások idején.

Diplomáciai téren sem sikerült közeledést elérni az atlantai G20-külügyminiszteri találkozón, amely közös nyilatkozat nélkül zárul.

A fő vitapontot az ukrajnai háború, valamint Moszkva Lengyelország G20-tagságával szembeni elutasító álláspontja jelentette.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a hagyományos csoportképet, miután több európai diplomata azzal fenyegetett, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelenléte miatt bojkottálja a fotózást.

Lavrov Atlantában kijelentette, hogy Moszkva álláspontja változatlan. Az orosz külügyminiszter szerint Zelenszkij nagy hatótávolságú csapásokkal kapcsolatos fenyegetései nem segítik az újabb tárgyalások előkészítését.

Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ezzel szemben úgy értékelte, hogy Lavrov semmilyen rugalmasságot nem mutatott, és számos hamis állítást fogalmazott meg.

Mindeközben az Egyesült Államok újabb jelentős fegyvereladást hagyott jóvá Ukrajna számára.

Az amerikai kormány pénteken engedélyezte 500 Patriot elfogórakéta eladását, összesen 2,1 milliárd dollár értékben. A vételár finanszírozásához Kanada, Németország és Norvégia járul hozzá.

A döntés azt követően született, hogy Kijev azzal vádolta a Pentagont, hogy késlelteti az orosz ballisztikus rakéták elfogásához szükséges fegyverek szállítását.

Zelenszkij a héten arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna készletei az ilyen támadások elhárítására szolgáló eszközökből kimerülőben vannak.

A török közvetítés lehetősége már korábban is felmerült. Recep Tayyip Erdogan egy korábbi isztambuli találkozón felajánlotta, hogy Törökország adjon otthont az orosz-ukrán béketárgyalásoknak. A két államfő akkor a fekete-tengeri hajózás biztonságáról, a gabonaegyezményről és az ukrán hadifoglyok szabadon engedéséről is egyeztetett.

Az oleski humanitárius válság ügyében október végén fontos fejlemény történt, amikor korlátozott humanitárius tűzszünet lépett életbe. A fegyvernyugvás célja az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok bejuttatása, valamint a civilek biztonságos kimenekítésének előkészítése volt. A helyi lakosok rendkívül súlyos nélkülözésről számoltak be.

Október 31-én már megkezdődött a civilek evakuálása Oleskiből, miután az ukrán küldöttség megérkezett az orosz megszállás alatt álló városba. A megállapodás értelmében a távozni kívánó lakosokat Oroszországon és Fehéroroszországon keresztül szállították Ukrajna ellenőrzése alatt álló területre.

Hirdetés

A román légtér biztonsága korábban is napirendre került. Augusztusban Moldova felől érkező drón miatt riasztották a román légierőt, és két F-16-os vadászgépet, valamint egy helikoptert küldtek a térségbe. A hatóságok akkor a lezuhanó tárgyak veszélyére figyelmeztették a lakosságot.

Szeptemberben újabb incidens történt, amikor drón zuhant le Románia északkeleti részén, Suceava megyében. A becsapódás kisebb krátert és tüzet okozott, de személyi sérülés nem történt. A légi célpont miatt akkor is F-16-os vadászgépeket riasztottak.

 

Hirdetés

Forrás