Az ankarai NATO-csúcstalálkozó zárónapján Mark Rutte a szövetség minden eddiginél nagyobb erejéről és egységéről beszélt, miközben Donald Trump élesen bírálta a NATO-t. Az amerikai elnök megszüntetné a kereskedelmi kapcsolatokat Spanyolországgal, ugyanakkor engedélyezte Ukrajnának a Patriot-rakéták gyártását. A zárónyilatkozatban a tagállamok pedig ismét hatalmas összegeket terveznek költeni védelmi kiadásokra.
A kétnapos, Ankarában rendezett NATO-csúcstalálkozó második napját sajtótájékoztatóval zárták le. Mark Rutte szerint a NATO „minden eddiginél erősebb” az ankarai csúcs után, a vezetők között pedig „hatalmas egység” uralkodik. A szövetség főtitkára szerint Donald Trump vezetői szerepe erősíti ezt a szövetséget, valamint a NATO „jobb irányba billenti” a szövetségen belüli egyensúlyt, Trump pedig megoldotta a kiadásokkal kapcsolatos „nagy bosszúságot”, mivel Európa és Kanada felzárkózott a feladathoz.
Mark Rutte közölte, hogy a szövetségesek „megerősítették a NATO rendíthetetlen támogatását Ukrajna iránt”, valamint elszántságukat, hogy „továbbra is biztosítsák Ukrajna számára a szükséges eszközöket”, továbbá az 5. cikkely iránti elkötelezettségüket.
Ezzel megerősítette azt, amit a találkozó után közzétett nyilatkozatban is leírtak.
A szövetség főtitkára elmondta véleményét Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseiről is, szerinte igaza van az amerikai elnöknek abban, hogy szükség van a sarkvidék védelmére, és hogy a Trumppal kötött megállapodása arról szólt, hogy a NATO fokozza tevékenységét ezen a területen. Külön folyamatként zajlanak az Egyesült Államok, Dánia és Grönland közötti háromoldalú egyeztetések, azonban hozzátette, ebbe a NATO-nak nincsen beleszólása. A 2027-ben Albániában rendezendő találkozóról ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy pontosan mikor rendezik.
Donald Trump élesen kritizálta a szövetséget
Mark Rutte a szerdai tárgyalások előtt arról beszélt, hogy Donald Trump teljes mértékben elkötelezett a NATO iránt, ugyanakkor van egy elvárása, hogy a szövetség tagjai kiegyenlítsék kiadásaikat az Egyesült Államokéval. A NATO főtitkára hozzátette, hogy a szövetség az amerikai érdekeket is szolgálja, ezért Washingtonnak a biztonsága érdekében szüksége van egy biztonságos Atlanti-óceánra.
A pozitív felvezetés ellenére Donald Trump élesen kritizálta a NATO-t, és kijelentette, hogy elégedetlen a szövetséggel, és szerinte az Egyesült Államokat „igazságtalanul kezelték”. Az amerikai elnök elmondta, hogy két okból sem elégedett, az egyik Grönland, amely továbbra is nagy probléma, a másik pedig, hogy a tagállamok nem nyújtottak támogatást az iráni háborúban.
Nem voltak hajlandók segíteni nekünk, de nekünk nem is volt szükségünk segítségre. Igazából csak teszteltem őket, meg akartam nézni, hogy ott lesznek-e
− fogalmazott Donald Trump, majd hozzátette, hogy „több mint 1000 milliárd dollárt költött az Egyesült Államok a szövetségeseire, azért, hogy megvédje ezeket az országokat Oroszországtól”. Ráadásul az amerikai elnök szerint nem bántak velük tisztességesen és igazságtalanul kezelték őket, mert úgy véli, hogy aránytalanul sokat fizetnek a többi taghoz képest.
Kiakadt az amerikai elnök, azonnal leállítaná a Spanyolországgal folytatott kereskedelmet
Az amerikai elnök élesen kritizálta Spanyolországot is, amelyet szörnyű NATO-partnernek nevezett. „Nem vesznek részt semmiben. Nem fizetnek. Nem akarok semmi közöset Spanyolországgal. Szüntessük meg azonnal minden kereskedelmi kapcsolatunkat Spanyolországgal, kérem” – mondta Trump.
Kijelentette, hogy nem akar többé kereskedni velük, ráadásul közölte, hogy a dél-európai ország nem érte el a szövetség célkitűzését, miszerint a GDP-jük legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Emellett kiemelte, hogy Madrid korábban megtagadta az Egyesült Államoktól, hogy a közösen üzemeltetett katonai támaszpontjait Irán ellen használhassa.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök reagált Donald Trump kijelentésére, és azt megszokott ügymenetnek nevezte az amerikai elnök részéről, pedig véleménye szerint erős kapcsolatot ápol Spanyolország Washingtonnal, amelyen nem áll szándékában változtatni.
Törökország öt évvel korábban teljesítené a szövetség elvárásait
Recep Tayyip Erdogan török elnök a szerdai ülésnap kezdetén arról beszélt, hogy Törökország megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy 2030-ra elérje az 5 százalékos célkitűzést, amelyről még 2025-ben Hágában döntöttek a szövetség tagjai.
Ankara ezért arra törekszik, hogy még öt évvel korábban jusson el ehhez a számarányhoz, valamint bejelentette, hogy a NATO 24 milliárd dollárral nagyobb összeget különített el az úgynevezett Acélkupola projektre, amely a NATO légvédelmi rendszereinek megerősítését szolgálja.
A török elnök arra is felszólította a tagállamokat, hogy ne korlátozzák a védelmi ipari együttműködést, és „tartózkodjanak olyan döntésektől és lépésektől, amelyek gyengíthetik a szövetség és a transzatlanti kapcsolatok egységét”.
Mélyen a zsebükbe nyúltak a tagállamok, nem spórolnak a védelmi kiadásokkal
A csúcstalálkozó végén a tagállamok egy nyilatkozatot tettek közzé, amelyben megerősítették a szövetség 5. cikkelye szerinti kollektív védelem iránti „megingathatatlan elkötelezettségüket”. Kijelentették, hogy egyre nagyobb felelősséget vállalnak a NATO védelméért, és a tagállamok több mint 50 milliárd dollár értékű új beruházást eszközöltek.
Ez magában foglal jelentős befektetéseket nagy hatótávolságú precíziós fegyverek terén is, amelyek az Egyesült Királyság szerint „radikálisan javítani fogják a NATO védelmi és elrettentési képességeit”.
„Az Oroszország által jelentett hosszú távú fenyegetés, valamint a terrorizmus tartós veszélye elleni fellépés érdekében a szövetségesek teljesítik a hágai védelmi vállalást” – áll az ankarai nyilatkozatban. A NATO-tagállamok emellett 70 milliárd eurós katonai segítségnyújtást ígértek Ukrajnának 2026-ra, valamint „legalább hasonló szintű” támogatást 2027-re.
Feltűnően nagy az egyetértés Volodimir Zelenszkij és Donald Trump között
Donald Trump a sok kritika mellett elégedetten nyilatkozott a Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozójáról, amelyet tökéletesnek nevezett, és szerinte „jó kapcsolatot alakítottak ki”. Az ukrán elnök köszönetet mondott a találkozó megszervezéséért, és elmondta, hogy hálás Washington támogatásáért. Hozzátette, hogy még sok mindent szeretne megbeszélni amerikai kollégájával, amelyek közül a légvédelmi megállapodás a legfontosabb.
Ami viszont pozitívum Volodimir Zelenszkij számára, hogy az Egyesült Államok engedélyt ad Ukrajnának Patriot légvédelmi rakéták gyártására, de Donald Trump nem pontosította, hogy ez teljes rendszerekre vagy csakis az azokhoz tartozó rakéták gyártására ad engedélyt Washington.
Donald Trump szerint „hatalmas katonai siker” volt az iráni háború
Az amerikai elnök a NATO-csúcs után sajtótájékoztatót tartott, amit rögtön azzal kezdett, hogy dicsérően szólt Recep Tayyip Erdoganról, akit „nagyszerű embernek” nevezett, valamint elismerését fejezte ki Mark Rutte NATO-főtitkár munkája iránt is – számolt be a The Guardian.
Az amerikai elnök részletesen kitért az iráni konfliktusra is. Elmondása szerint Irán hadserege „gyakorlatilag megsemmisült” a kéthetes háború alatt, 159 iráni hajó pedig „a tenger fenekén van”. Hozzátette, hogy az iráni vezetés egymást követő generációi „eltűntek”, a jelenlegi vezetést pedig „söpredéknek” nevezte, amely tüntetők ezreit ölte meg. Trump szerint ő maga Irán első számú célpontja, de ez nem tartja vissza attól, hogy végezze a dolgát – hozzátéve, hogy sokkal jobban szereti, hogy a TikTokon áll az első helyen.
A kérdések során az elnök az iráni háborút „hatalmas katonai sikernek” nevezte, amely szerinte biztosítja, hogy Irán soha ne jusson atomfegyverhez. Az olajárak csökkenésére is kitért, majd megjegyezte, hogy a korábban „racionálisnak” nevezett iráni vezetőkkel kapcsolatban bizonytalan, akar-e egyáltalán megállapodást kötni velük – szerinte inkább „be kellene fejezni, amit elkezdtek”. Az iráni vezetést „őrültnek” és „megszállottnak” minősítette, és nem zárta ki, hogy akár még aznap éjjel újabb csapásokra kerül sor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy Washington „nem hosszú távú” jelenlétre törekszik a térségben. Szóba hozta az Obama-adminisztráció idején kötött iráni megállapodásokat is, és kijelentette: „ha nem én lennék az elnök, Izrael már nem is létezne”.
Egy, a kommunizmus veszélyeiről szóló kérdésre válaszolva Trump szokatlan kitérőt tett: „A kommunizmust könnyű eladni. Én lennék a történelem legjobb kommunistája, ott lennék Lenin mellett. Ingyen lakhatást kapsz életed végéig, csak azt nem mondják el, hogy nyomorban fogsz élni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „a kommunizmus katasztrófának bizonyult”.
Trump Spanyolország mellett az Egyesült Királyságot is bírálta a NATO-csúcson. Elmondása szerint, amikor megkérdezte a briteket, segítenének-e az iráni konfliktusban, a válasz az volt, hogy „szeretnénk, de csak a háború vége után”. Az amerikai elnök szerint ez a hozzáállás „nem Winston Churchill szellemiségét tükrözi”.
Trump kiemelte, hogy a NATO többi tagállama 2025-ben összesen 150 milliárd dollárt fordított védelemre, ugyanakkor figyelmeztetett: a szövetségnek gyorsabban kell előállítania a hadieszközöket, mivel az Egyesült Államok is rohamtempóban igyekszik növelni saját hadiipari termelését. Bejelentette továbbá, hogy a csúcstalálkozón mintegy 3 milliárd font értékű amerikai védelmi beruházást jelentettek be, köztük dróntechnológiai fejlesztéseket is.
A sajtótájékoztató végén Trump elárulta, hogy a NATO-csúcsról a régebbi Air Force One-nal utazik tovább, mivel az új, Katartól ajándékba kapott gép több európai támaszpontra repül, hogy a katonák megtekinthessék. Az elnök azt is közölte, hogy még nem döntött a Törökországnak szánt F–35-ös vadászgépek ügyében - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
