Az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásban üdvözölte Ukrajnának az uniós csatlakozási folyamathoz kapcsolódó reformtörekvéseit, és konstruktív párbeszédet sürgetett az ország európai integrációjának előmozdításáról.
Az állásfoglalás üdvözli, hogy 2026 júniusában megnyíltak a csatlakozási tárgyalások első, úgynevezett alapvető fejezetei, és reményét fejezi ki, hogy a további tárgyalási fejezetek is hamarosan megnyílhatnak.
A képviselők méltatták Ukrajna erőfeszítéseit a demokratikus intézmények megerősítése, a hatalmi ágak szétválasztásának megőrzése, az igazságügyi reformok végrehajtása és a korrupció elleni küzdelem terén, ugyanakkor további előrelépést sürgettek ezeken a területeken.
Hangsúlyozták, hogy a jogállamiság megerősítése növeli az újjáépítés átláthatóságát, javítja a befektetési környezetet és erősíti a nemzetközi partnerek bizalmát.
Az állásfoglalás szerint a hadiállapot feloldását követően elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy a választások szabad és tisztességes lebonyolításának feltételei teljesüljenek. Az EP-képviselők elutasították Washington azon nyomását, hogy Ukrajna még a háború idején tartson választásokat.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők sürgetik az ország katonai támogatásának fenntartását, valamint az orosz hadigazdaságra nehezedő nyomás fokozását.
Üdvözölték az Ukrajnát támogató hitel keretében folyósított első, 3,2 milliárd eurós részletet, és emellett hangsúlyozták, hogy olyan többéves uniós pénzügyi keretre van szükség, amely segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy bizonytalanság nélkül fedezze az orosz agresszió során felmerülő helyreállítási és védelmi kiadásokat.
A képviselők sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az ukrán fegyveres erők egyik elitalakulatát az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) hőseiről nevezték el, mert szerintük ez figyelmen kívül hagyja a lengyel érzékenységet és gyászt, valamint gyengíti a jószomszédi kapcsolatokat. Az EP ezért a feszültség csökkentésére és a megbékélést szolgáló erőfeszítések folytatására szólított fel.
Ugyancsak szerdán elfogadott állásfoglalásában az uniós parlament elismerését fejezte ki amiatt, hogy Moldova az orosz beavatkozási kísérletek ellenére is folytatta az európai integrációhoz szükséges átalakításokat.
A képviselők üdvözölték hogy megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az alapvető reformokról tárgyalási fejezetekben, amelyek az igazságszolgáltatást, az alapvető jogokat, a szabadságot, a biztonságot és a pénzügyi ellenőrzést érintik.
Az EP-képviselők felszólították a tagállamokat, hogy az érdemalapú megközelítéssel összhangban, késedelem nélkül nyissák meg a többi tárgyalási fejezetet is. Hangsúlyozták, hogy a csatlakozási folyamatot nem szabad kétoldalú viták miatt késleltetni vagy akadályozni.
Az állásfoglalás szerint Moldova jelentős előrelépést tett az igazságügyi reformok és a korrupció elleni fellépés terén, ugyanakkor folytatni kell az oligarchák politikai, gazdasági és médiabeli befolyásának visszaszorítását.
A dokumentum figyelmeztet arra is, hogy Oroszország továbbra is nyomást gyakorol Moldovára, beavatkozik belügyeibe és demokratikus folyamataiba, valamint igyekszik megosztani a társadalmat az uniós csatlakozás kérdésében.
Az EP ismételten kiállt Moldova területi integritása mellett, és a Dnyeszteren túli konfliktus békés rendezését sürgette. A képviselők felszólították Oroszországot, hogy vonja ki katonáit, haditechnikai eszközeit és lőszereit a térségből.
Szerbia uniós csatlakozási folyamatával kapcsolatban az EP állásfoglalása leszögezte: csak akkor lehet további előrelépés, ha az ország kézzelfogható eredményeket ér el a jogállamiság, a demokratikus normák és a reformok végrehajtása terén.
A dokumentum rámutatott: bár a szerb kormány továbbra is stratégiai célként hivatkozik az uniós tagságra, ezt számos esetben nem tükrözik a tettei. A képviselők szerint továbbra is jelentős a különbség az uniós jogszabályok átvétele és azok tényleges végrehajtása között.
A képviselők szerint a csatlakozási tárgyalások csak akkor haladhatnak előre, ha Szerbia tartós és mérhető eredményeket ér el a jogállamiság, a szabad és tisztességes választások, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépés, az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság, a közigazgatási reform és a demokratikus intézmények működése terén. Felszólították az Európai Bizottságot, hogy az előcsatlakozási finanszírozási eszközök keretében nyújtott támogatások odaítélése során vegye figyelembe a szerbiai reformok ütemében és intenzitásában bekövetkező jelentős visszaesést.
Az állásfoglalás emlékeztet arra is, hogy a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálása az uniós reform- és növekedési terv támogatásának egyik feltétele.
Az EP aggodalmát fejezte ki Szerbia Oroszországgal fenntartott szoros kapcsolatai, valamint a Kínával bővülő biztonsági és védelmi együttműködés miatt is.
Az állásfoglalás szerint
az uniós tagság támogatottsága alacsony Szerbiában, amihez hozzájárul a kormányzati ellenőrzés alatt álló médiában, valamint egyes vezető politikusok részéről hosszú ideje terjesztett EU-ellenes narratíva. A képviselők nagyobb uniós támogatást sürgettek a szerb civil szervezetek számára a demokratikus ellenállóképesség erősítése és a hibrid fenyegetések elleni fellépés érdekében.
Az EP aggodalmát fejezte ki a 2024 novembere óta tartó tömegtüntetések nyomán elmélyülő szerbiai politikai válság miatt is. A képviselők szerint a helyzet rendezésének legjobb módja valóban szabad és tisztességes választások megtartása.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
