Elveszett Szent Ágoston-prédikációkat találtak egy lengyel könyvtárban

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Egy lengyelországi könyvtárban középkori kéziratok között két eddig ismeretlen prédikációt azonosítottak, amelyeket Szent Ágostonnak tulajdonítanak. A szövegek a Biblia egyik legtitokzatosabb történetét, Saul király és az endóri boszorkány találkozását értelmezik új megközelítésben.

Elveszett Szent Ágoston-prédikációkra bukkantak egy lengyel könyvtár ősi kéziratában. A Daily Mail beszámolója szerint a 12. századi latin nyelvű szövegek a Biblia egyik legtitokzatosabb történetével, Saul király és az endóri boszorkány találkozásával foglalkoznak - írja az origo.hu.

Új részletek derültek ki a Biblia egyik legtitokzatosabb történetéről

A kéziratok szerzője Szent Ágoston, a nyugati kereszténység egyik legnagyobb hatású teológusa, akit sokan Pál apostol után a kereszténység legjelentősebb gondolkodójának tartanak.

A kutatók szerint az újonnan azonosított prédikációk Saul király történetét elemzik, amikor a Biblia szerint felkereste az endóri boszorkányt, aki megidézte a már elhunyt Sámuel prófétát. A történet évszázadok óta foglalkoztatja a zsidó és keresztény teológusokat, mert úgy tűnik, mintha a halottidézés valóban sikerrel járt volna.

A most előkerült prédikációkban Szent Ágoston ezt a kérdést vizsgálja. Azt boncolgatja, vajon Saul valóban Sámuel prófétával találkozott-e, vagy csupán valamilyen természetfeletti megtévesztéssel állt szemben.

Végül arra a következtetésre jutott, hogy az endóri boszorkánynak nem volt hatalma a halottak felett.

Ha Sámuel valóban megjelent Saul előtt, az kizárólag Isten akaratából történhetett, nem pedig a boszorkány varázslata miatt.

Christian Tornau, a Würzburgi Egyetem latin nyelvésze elmondta, hogy az első prédikáció egy vasárnapi istentiszteleten hangzott el, és Isten igazságosságának kérdésével, valamint a különböző értelmezési lehetőségekkel zárult.

A második prédikációt a következő szerdán mondta el Szent Ágoston, ekkor már részletesebben mérlegelte az egyes magyarázatokat.

A kutatók kiemelték, hogy Szent Ágoston nem adott végleges választ hallgatóságának. Inkább több lehetséges értelmezést ismertetett, és a hívekre bízta, hogy saját következtetésre jussanak. Christian Tornau szerint ez a tanító és retorikai módszer jól illeszkedik Szent Ágoston ismert stílusához.

A szakember hangsúlyozta, hogy a szöveg stílusa, humora és tartalma egyaránt azt támasztja alá, hogy valóban Szent Ágoston műveiről van szó.

Mivel korábban előfordultak hamisított, Szent Ágostonnak tulajdonított írások is, Christian Tornau és Clemens Weidmann, a Corpus Scriptorum Ecclesiasticorum Latinorum kutatója további húsz latin nyelvészt vont be a kéziratok hitelességének ellenőrzésébe.

A kutatók szerint a prédikációk valószínűleg azért maradhattak fenn, mert egy 12. századi szerzetes egy még régebbi kéziratról készített másolatot. Az eredeti dokumentum időközben elveszett.

Christian Tornau szerint egy régi kolostori katalógus említ egy olyan kéziratot, amelynek címei és tartalmi sorrendje megegyezik a most megtalált példánnyal. Ugyanakkor hozzátette, ezt az összefüggést nem lehet teljes bizonyossággal igazolni, mivel a kolostor teljes könyvtára megsemmisült a harmincéves háború idején, 1618 és 1648 között.

• Szent Ágoston 354 és 430 között élt. Észak-Afrikában született pogány apa és mélyen vallásos keresztény anya gyermekeként. Fiatal korában elutasította a kereszténységet, hedonista életet élt, majd a manicheizmus és a neoplatonizmus tanait is követte. Hosszú belső vívódás után tért meg, és 387-ben Milánóban keresztelkedett meg.