A magyarság költészeti nagyhatalom. Mindez a nemzetünk fiainak tudatába erősen belevésődött. Hisz nem sok olyan nép van a földgolyóbison, amely külön ünnepnapot szentel a versnek. Kifejezve ezzel mély tiszteletünket a szép szó művelői iránt. Az is magyar sajátosság, hogy költőinket – velük együtt természetesen a széppróza jeles művelőit is – évszázadok óta mélyen foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is a magyar nép, a nemzet sorsa. Ennek kapcsán is nagyszerű művek születtek.
Azt is jól tudjuk, hogy költőink közül jónéhányan nemcsak tollal, hanem fegyverrel is részt vettek a magyar nép szabadságküzdelmében. A legfényesebb példa erre a lánglelkű költő, Petőfi Sándor, akinek idén ünnepeljük születésének 200. évfordulóját. Nem véletlen, hogy a mai napon megtartott Vers a tér(b)en – 2023 rendezvényen az ő költeményét szavalta és énekelte el együtt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átriumában összegyűlt közel négyszáz diák.
Mint az közismert,
a huszadik század legjelentősebb költője, József Attila születésnapján, április 11-én méltatjuk a magyar költészet napját. Tesszük ezt már több mint fél évszázada.
A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet a pandémiát megelőző években Beregszász főterén ezen a napon számos alkalommal megtartotta Vers a téren című rendezvényét. Ilyenkor a megye minden részéből összegyűlt iskolások együtt mondták el az alkalomra kiválasztott verset, majd ezt követően meghallgatták a színpadra lépő társaik szavalatait. Három év kihagyás után, ha nem is a Kossuth téren, de a főiskola dísztermében ismét összegyűlt a fiatalokból álló verskedvelő közönség. Akiket először Pallagi Marianna, a civil szervezet igazgatója, majd dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola elnöke, a PCS irányítója köszöntött.
Orosz Ildikó emlékeztetett rá, hogy a múlt század hetvenes éveiben a szovjet érában vidékünkön ez volt az egyetlen magyar vonatkozású ünnep.
Hisz a hatalom sem március 15-ét, sem Szent István napját, és kiváltképpen nem a szovjet hadsereg által vérbefojtott ’56-os magyar forradalom és szabadságharc emléknapját nem engedte megülni.
„A magyar lélek különösen fogékony a versekre, így nem véletlen, ha ma már a magyar glóbusz valamennyi részén tartanak ezen a napon versünnepet. Kívánom, hogy maradandó élményben legyen részetek, s váljatok versszerető, a vers iránt elkötelezett felnőttekké”,
fejezte be beszédét az elnök asszony.
Petőfi Sándor Nem megyek én innen sehova… c. versét Mónus Dóra, a Rákóczi Főiskola munkatársa, a beregszászi magyar színház segédszínésze értő irányítása mellett hamar megtanulta a közönség, majd néhány perccel később a költemény megzenésített változatát (zeneszerző Ivaskovics József) már Csákány Mariannával, a Tulipán Tanoda – Magyar Népművészeti Iskola oktatójával együtt énekelte nagy lelkesen.
Miközben a táblán kifüggesztett Petőfi-posztert a jelenlévők kézjegyükkel látták el, Csákány Marianna gitárkísérettel megzenésített verseket adott elő. Elhangzott többek között Petőfi Elvándorol a madár, Szűgyi Zoltán A magad helyén, Losonczi Léna Itt szőke a hajnal, Bodnár Éva Szülőföld c. költeménye.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
