Badaló magyarsága június 4-én egyházi közösségben emlékezett az első világháborút lezáró és 1920-ban kikényszerített módon aláíratott trianoni békediktátum 101 éves évfordulójára. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Badalói Református Egyházközség közös szervezésében sorra kerülő eseményre délután a helyi református templom külső falán lévő Petőfi Sándor emléktáblánál gyülekeztek az emlékezők, akik elsőként elénekelték nemzeti imádságunkat, a Himnuszt.
A 101 évvel ezelőtti eseményt a XX. század leggyászosabb magyar dátumának nevezte Jakab Lajos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke, amelynek következtében Magyarország elvesztette akkori területének kétharmadát, az ország népessége pedig 18, 2 millió főről 7,6 millióra csökkent. Bár nincs a világon még egy nemzet, amely ekkora szétdarabolást és kivéreztetést túlélt volna, hazánkat ez a sorscsapás lelkileg és szellemileg sem tudta megtörni.
A múlt felelevenítése után, a szónok arról beszélt, hogy előre kell nézni, hiszen mostanra Trianon már nemcsak a gyászról, a szétszakítottságról és a búslakodásról szól, hanem a magyarság összetartozásáról is. „Hálásak lehetünk és bízhatunk abban, hogy az isteni gondviselés még sokáig megőriz bennünket azon a helyen, ahová születtünk, ahol nap mint nap megélhetjük hitünket, kultúránkat, anyanyelvünket, nemzeti identitásunkat, egyszóval, magyarságunkat. Szétszórva, megfogyva, megpróbáltatva bár, de törve nem – él a nemzet” – zárta mondandóját.
Ezt követően Babarczki Evelin helyi iskolás adta elő Juhász Gyula Trianon című versét, majd a Tisza-parti település egyik legidősebb lakója, a 87. életévében járó Sárközi Gyula szavalta el a Trianonról szóló saját költeményét.
,,A magyar nemzet nem érdemelte azt, hogy 101 éve szétdarabolják országunkat, és családokat szakítsanak szét” – hangsúlyozta beszédében Szalai Imre, Badaló elöljárója, aki a düh és a bánat jelzőkkel illette mindazokat, akik részt vettek ennek a szégyenteljes békediktátumnak a kidolgozásában. Ugyanakkor ő is kiemelte, hogy az évfordulóval kapcsolatban létrejött Nemzeti Összetartozás Nap jó alkalom nemzetünk szorosabb összefogására.
Sápi Zsolt református lelkipásztor a Szentírás Jeremiás siralmaiból vett idézettel – ,,Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma” – kérte Isten áldását az emléknapra. Igehirdetésében felhívta a figyelmet: mi, magyar reformátusok, Istennek adhatunk hálát, hogy 2009-ben, válaszul Trianonra, létrejöhetett a református magyarságot lélekben egyesítő Magyar Református Egyház. Mondandóját e szavakkal zárta: ki kell tehát mondani, hogy Trianon ellenére is vagyunk. Még vagyunk, és lenni is akarunk!
A beszédek elhangzása után az emlékezők elénekelték a Szózatot és a Székely himnuszt, majd pontban 16 óra 30 perckor, a békediktátum aláírásának időpontjában 101 másodpercig megkondultak az ősi református templom harangjai, amely alatt a résztvevők együtt imádkoztak a magyar nemzet egységéért.
A megemlékezés végén a jelenlévők megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját.
Az esti órákban a Tisza-parti település közössége is csatlakozott a magyarság összetartozását szimbolizáló gyújtsukmeg.ma kezdeményezéshez, és a falu határában közel százan vettek részt annak a hatalmas tábortűznek a meggyújtásában, amely nemzetünk egységének az erejét és összetartozását jelképezte. Az eseményen részt vevők legfiatalabbja alig három, míg a legidősebb résztvevő 87 éves volt.
(felvégi)
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
