Megtalálták Atlantiszt? — elsüllyedt várost rejtett a tó mélye

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Az Iszik-köl tó mélyén egy elveszett középkori település maradványait találták meg kirgiz kutatók. Az elveszett város sokakat a legendás Atlantiszra emlékeztet.

A szakemberek szerint a tó alatt meghúzódó romok egy egykori kereskedelmi központ részei lehettek. A Toru-Aygyr nevű lelőhelyen, az Iszik-köl északnyugati részén dolgoztak, ahol 1–4 méteres vízmélységben tártak fel több épületmaradványt. Az Iszik-köl a Föld nyolcadik legmélyebb tava, legmélyebb pontja eléri a 668 métert. A most feltárt maradványok azonban a part közelében, sekély vízben fekszenek. A tavat a hatalmas Tien-san hegység veszi körül, vize az évszázadok során folyamatosan emelkedett. Ez az áradás temette maga alá a középkori települést, amely így Atlantiszhoz hasonló víz alatti várossá vált - írja az origo.hu.

A tó különlegessége, hogy nem ismert természetes kifolyója. Egyes kutatók szerint azonban mégis létezhet egy föld alatti csatornája, ami tovább növeli a térség titokzatosságát.

A Selyemút fontos állomása volt a kirgiz Atlantisz

A romokat a Selyemút egykori útvonalának közelében fedezték fel. Ez volt az a kereskedelmi hálózat, amely évszázadokon át összekötötte Ázsiát Európával. Nemcsak áruk, hanem kulturális és vallási hatások is ezen az útvonalon jutottak el egyik térségből a másikba.

Az expedíció vezetője, Valerij Kolcsenko szerint a víz alatt fekvő település egy nagyobb központ lehetett.

Szerinte itt raktárak, imaházak, iskolák és fürdők is működhettek.

Téglaépítmények, malomkő és vallási épületek nyomai

A feltárások során négy külön területet vizsgáltak meg. Az első zónában égetett téglából készült falakat találtak. Egy épületben nagy malomkő rejtőzött, amely gabona őrlésére szolgált. Ez arra utal, hogy a településen működött egy malom is.

A régészek kőfalakat és fa gerendákat is azonosítottak, ezek egy közösségi épület részei lehettek. A szakértők szerint ez akár mecsetként, fürdőként vagy vallási iskolaként is szolgálhatott.

A másik három zónában temetkezési helyeket tártak fel. Egy korai temető, egy 13. századi muszlim nekropolisz és több vályogtéglából emelt építmény maradványa is előkerült.

Iszlám temetkezési helyek a tó fenekén

A sírok jól megőrizték a hagyományos iszlám temetkezési szokások nyomait. A csontvázak észak felé néznek, az arcuk pedig kibla irányba fordul, amely az imádkozás iránya minden muszlim számára.

Az Orosz Földrajzi Társaság szerint a leletek egy teljes település maradványait mutatják. A mintákat már laboratóriumba küldték kormeghatározásra, hogy pontosabban lássák a város történetét.

Egy földrengés vethetett véget a város életének

Kolcsenko arról számolt be, hogy

a települést a 15. század elején egy erős földrengés pusztította el.

A rengés után a környék elnéptelenedett, a korábbi városi élet megszűnt. A helyét végül nomád népek foglalták el, és ma már csak kisebb falvak állnak a part mentén.

A szárazföld süllyedése a világ több pontján megfigyelhető. Nagy-Britannia környékén is vannak olyan középkori települések, amelyek ma már tenger alatt fekszenek. Ilyen Ravenser Odd, amelyet sokan „Yorkshire Atlantiszának” is neveznek.