Régi vágya az emberiségnek az örök fiatalság elérése. Az öregedés ütemét azonban nemcsak a genetika vagy az életmód határozza meg, hanem egészen apró környezeti jelek is befolyásolják. Most egy olyan genetikai kapcsolót azonosítottak, amely szabályozza az élettartamot, és a környezet változásai is hatással vannak működésére.
Legújabb, a PNAS című tudományos folyóiratban megjelent munkájukban a kutatók az öregedés egyik alapvető kérdésére keresték a választ: arra voltak kíváncsiak, mely tényezők határozzák meg az élettartamot, és szükség van-e minden esetben szigorú életmódbeli változtatásokra ahhoz, hogy tovább élhessünk. Ismert tény, hogy a kalóriamegvonás sok élőlény életét meghosszabbíthatja, ezt azonban hosszú távon nehéz betartani. A kutatók ezért azt vizsgálták, létezhet-e egyszerűbb megoldás - írja az origo.hu.
A kísérletekhez a C. elegans nevű apró fonálférget használták. Ez az élőlény régóta ismert és kedvelt tesztalany a laboratóriumokban: gyorsan szaporodik, és az alapvető anyagcsere-folyamatai sok szempontból hasonlítanak más állatokéhoz. A szakemberek szerint a környezet érzékelése a fonálférgeknél is olyan idegi jeleket indít el, amelyek végül áthangolják a szervezet működését.
Megvan a gén, amely kikapcsolhatja az öregedést?
A kutatás középpontjában egy fmo-2 nevű gén állt – írja a SciTech Daily.
Ez a gén a bélben aktív, és korábbi vizsgálatok szerint fontos szerepet játszik a kalóriamegvonás élethosszabbító hatásában.
Egyszerűbben fogalmazva:
ha ez a gén megfelelően működik, a kalóriamegvonás nagyobb mértékben növeli az élettartamot. Ha viszont nem funkcionál rendesen, az előny csökken vagy teljesen megszűnik.
Még a tapintásnak is hatása van az fmo-2 működésére
A kutatók egy különleges kísérletet is elvégeztek: a fonálférgeket apró gyöngyökkel borított felületre helyezték. Ezek a gyöngyök az E. coli baktériumokat jelképezték, amelyek fontos táplálékforrások a C. elegans számára.
Már a gyöngyök puszta érintése elegendő volt ahhoz, hogy csökkenjen az fmo-2 aktivitása a bélben, és ezáltal gyengüljön a kalóriamegvonás élettartam-növelő hatása.
A további vizsgálatok azt mutatták, hogy a tapintás idegi jelátviteli folyamatokat indít el. Ezekben olyan hírvivő anyagok is szerepet játszanak, mint a dopamin és a tiramin. A folyamat végén a hosszabb életet biztosító hatás mérséklődik.
A hosszabb életnek ára lehet
A vizsgálat egy másik szakaszában a kutatók megváltoztatták az fmo-2 szintjét. Ennek látványos következményei lettek. A túl sok fmo-2-t termelő férgek kevésbé reagáltak a környezet változásaira: nem kerülték el a veszélyes baktériumokat, és a normál férgekkel ellentétben a koplalás után sem lassítottak az evésen. A gén hiánya is alapvetően megváltoztatta az állatok viselkedését, az érintett férgek kevésbé fedezték fel a környezetüket.
A szakemberek szerint ezek a viselkedésbeli változások a triptofán nevű anyag lebontásának módosulásával vannak összefüggésben.
Összességében az eredmények azt mutatják, hogy az élettartam növelése mellékhatásokkal járhat, amelyek többek között a viselkedést is érintik.
További kutatásokra van szükség, hogy megértsük, mi zajlik a szervezetben
A kutatók szerint az érzékelés nem egy merev rendszer, a szervezet reakciói idővel megváltoztathatók. Elképzelhető, hogy a jövőben olyan megoldások születnek, amelyek ételmegvonás nélkül is hatnak az fmo-2-hez kapcsolódó folyamatokra. Ehhez azonban még pontosan fel kell térképezni, milyen szerepet tölt be az említett gén a szervezet egészében.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
