Rettenetes dolog rejtőzhet az egyiptomi múmiák testében

Az ókori múmiák vizsgálata közben a tudósok számtalanszor találnak olyan DNS-szakaszokat, amelyek mára régen eltűnt kórokozókhoz tartoznak. Felmerülhet a kérdés, hogy nem kell-e attól tartanunk, hogy a maradványokból bármilyen vírus vagy baktérium szabadulhat ki?

Az ókori egyiptomiak számára nem voltak ismeretlenek a betegségek, a kutatások szerint számos fertőző kórság, többek között himlő, tuberkulózis és lepra is gyötörte őket. V. Ramszesz, a 20. egyiptomi dinasztia negyedik fáraója például himlőben szenvedett, amiről a mumifikálódott testén látható jellegzetes hegek tanúskodnak - írja az origo.hu.

Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban hivatalosan világszerte felszámoltnak nyilvánította a himlőt, felmerül egy aggasztó kérdés: lehetséges-e, hogy évezredekkel később az újonnan feltárt múmiák testéből rég elfeledett kórokozók szabadulhatnak ki?

Elindíthatnak-e a múmiák egy világjárványt?

Piers Mitchell, a Cambridge-i Egyetem ókori parazitákat tanulmányozó laboratóriumának igazgatója és a régészeti tanszék vezető munkatársa szerint ez rendkívül valószínűtlen.

A legtöbb kórokozó egy-két éven belül elpusztul, ha nincs élő gazdatest, amelyet megfertőzhetne. Tíz évnél tovább egyikük sem marad meg

- mondta Mitchell a Live Science-nek.

Példának okáért az olyan vírusok, mint a himlő, csak élő gazdaszervezet sejtjeiben képesek szaporodni. A tuberkulózist és a leprát okozó baktériumoknak is élő gazdatestre van szükségük a túléléshez. A himlő érintéssel terjed, míg a tuberkulózis és a lepra általában az orrból és a szájból származó cseppekkel fertőz, amik jellemzően tüsszentéssel vagy köhögéssel kerülnek a külvilágba. A lepra esetében a betegség terjedéséhez hosszabb ideig kell együtt lenni egy beteggel. Ennek oka, hogy a betegséget okozó két baktériumfaj, a Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis csak lassan szaporodik.

A DNS idővel bekövetkező károsodása is csökkenti annak valószínűségét, hogy a múmiákkal történő érintkezés járványt indítana el.

„Az elemzéssel megállapíthatjuk, hogy ezeknek a kórokozóknak az örökítőanyaga-szakaszai meglehetősen rövidek. Nem hosszú DNS-láncokról beszélünk, hanem csupán 50-100 bázispárból álló töredékekről. Olyan, mintha az örökítőanyagot feldarabolták volna és ez az egész jelenség a DNS elkerülhetetlen lebomlására vezethető vissza. Ha a kórokozó DNS-e széttöredezik, lehetetlen, hogy ismét fertőzőképessé váljon” – magyarázta a szakember.

Mi a helyzet az élősködőkkel?

Egyes parazita bélférgek, amelyek a széklettel terjednek, tovább élnek, mint más szervezetek, és nem mindegyiknek van szüksége élő gazdatestre a megmaradáshoz. A szakértő szerint azonban ezektől az élőlényektől sem kell tartanunk.

Ezek sokkal szívósabbak lehetnek, és néhány hónapig vagy évig is túlélhetnek, de egyikük sem fog több ezer évig életben maradni

Kapcsolódó hírek:

• Ezt nem árulják el a fogyásról, pedig az élete múlthat rajta

• Egészségesnek hittük, de megbetegíti a kisfiúkat ez a népszerű ital

• Új fejlemény: megkérdőjelezték, hogy a csirke- egészségesebb, mint a marhahús

• Nincs több titok: kiderült, mit rejt a Hold legfélelmetesebb helye

• Párnával alszik? Akár életveszélyes is lehet

- mondta Mitchell, aki szerint a kutatók emellett mindig komoly védőfelszerelésben vizsgálják a múmiákat, ami tovább csökkenti annak valószínűségét, hogy bármilyen kórságot elkapjanak munka közben.

---

---

Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek

---