Egy új kutatás szerint bolygónk atmoszférája folyamatosan szivárog. A földi légkörből kiszabaduló részecskék a Holdra kerülnek, ahol beépülnek a holdporba. A jelenségért a napszél és a Föld mágneses tere felel.
A földi légkör nem teljesen zárt rendszer. Felső rétegeiből időnként töltött részecskék szakadnak ki, amelyeket ionoknak nevezünk. Ezeket a Hold felszínéről származó kőzetmintákban is kimutatták, a nagy kérdés az volt, hogyan kerülhettek oda. A rejtély már az Apollo-missziók óta foglalkoztatja a kutatókat, hiszen a hetvenes években a Földre hozott holdminták több váratlan meglepetést is tartogattak - írja az origo.hu.
Megdőlni látszik a régi elképzelés a földi légkör szivárgásáról
Sokáig az volt az elfogadott álláspont, hogy ezek az ionok még a Föld korai időszakában juthattak el a Holdra. Akkoriban bolygónknak még nem volt erős mágneses tere, amely megállíthatta volna a részecskék elszökését. A 2005-ben megfogalmazott elmélet hosszú ideig megkérdőjelezhetetlennek tűnt, a legújabb kutatások azonban teljesen új megvilágításba helyezik a folyamatot.
A mágneses tér nem csak véd, irányít is
A friss eredmények szerint a Föld mágneses tere nem mindig működik pajzsként; bizonyos helyzetekben inkább útvonalat biztosít a töltött részecskéknek – írja a Live Science. A kutatók az Apollo-missziók adatainak felhasználásával és számítógépes modellek segítségével vizsgálták a jelenséget.
A kulcsszereplő a mágneses csóva: ez a Föld mágneses terének leghosszabb része, amely a Nappal ellentétes irányba húzódik.
Mi történik teliholdkor?
Amikor a Hold áthalad a mágneses csóván, jóval több földi ion juthat el hozzá. Ez gyakran a telihold környékén történik meg, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül. Ilyenkor a mágneses erővonalak láthatatlan autópályaként működnek, és a töltött részecskéket egyenesen a Hold felé terelik.
A földi részecskék a holdtalajban kötnek ki
Amikor az ionok elérik a Hold felszínét, beépülnek a felszíni talajrétegbe. Ezt a poros, törmelékes anyagot regolitnak nevezik. A regolit így nemcsak holdi eredetű anyagokat tartalmazhat, hanem földieket is.
A kutatók szerint ez a folyamat már nagyjából 3,7 milliárd éve elindulhatott, vagyis nem sokkal azután kezdődött, hogy kialakult a Föld mágneses tere. A jelek alapján mindez ma is folytatódik.
A Hold mint időkapszula
Korábban sokan úgy vélték, hogy a holdtalaj csupán a Föld legkorábbi légkörének nyomait őrzi. Az új eredmények azonban azt mutatják, hogy a Hold ennél jóval többet árulhat el bolygónkról. A regolit akár a Föld légkörének és mágneses terének múltjáról is adhat új információkat.
- Olyan, mintha egy kozmikus időkapszula tárulna fel előttünk.
Nem egyedi a jelenség a világűrben
A napszél más égitestekről is folyamatosan sodor el anyagokat. A Merkúr körül ezért gyakran egy hosszú, üstökösszerű porcsóva figyelhető meg. A Holdnak is van egy saját „csóvája”, amely elpárolgott nátriumionokból áll. A Föld időről időre ezen a csóván is keresztülhalad.
A kutatók szerint a jelenség jelentősége túlmutat a Holdon. A Marsnak ma nincs globális mágneses tere, de a múltban valószínűleg létezett. Ha sikerül megérteni, miként szökik el egy bolygó légköre, az a Mars korai történetét is feltárhatja. Ez pedig fontos lépés lehet annak megértésében, mely bolygók maradhatnak hosszú távon is lakhatók.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
