Veszélyzónába került a Föld: kilenc határvonalból hetet túlléptünk

A Föld kilenc kritikus határvonalából hetet túlléptünk, eggyel többet, mint tavaly. A Föld fenntartórendszerének több, mint 3/4-e nincs a biztonsági zónában. Az óceánok elsavasodásának határvonalát 2025-ben léptük át először. Az óceán évbilliók óta a Föld nagy stabilizátora: oxigént termel, alakítja az éghajlatot, és segíti az élet diverzitását. Az óceánok savasodása az jelenti, hogy a Föld stabilitása veszélyben van. Ha nem foglalkozunk ezzel, akkor az élővilágunk alapjai omlanak össze. Ha megvédjük az óceánt, azzal megvédjük magunkat. A kilenc határvonal együtt alkotja a Föld működő rendszerét, ezeknek a szorosan összefüggő életfenntartó folyamatoknak biztonsági határvonalon belül kell maradnia ahhoz, hogy ez emberiség biztonságban és a természeti világ reziliens legyen.

A Potsdami Klímakutató Intézet (Potsdam Institute for Climate Impact Research (PIK)) kimutatta, hogy a Föld kilenc kritikus határvonalából hetet túlléptünk, eggyel többet, mint tavaly. A Föld fenntartórendszerének több, mint 3/4-e nincs a biztonsági zónában. Az emberiség túllépi a biztonságos működési terület határait, amivel növeli a kockázatát annak, hogy a bolygó destabillá válik. A 7 határ, amit átlépett az emberiség: klímaváltozás, bioszféra integritás, szárazföldi rendszer változás, édesvíz használat, biogeokémiai áramlás, új entitások, és az óceánok elsavasodása (ezt 2025-ben léptük át). Ez a hét határvonal egyre rosszabb tendenciát mutat - írja az origo.hu.

Egyre közelebb van a fordulópont, amikor a Föld instabillá válik

Az óceánok elsavasodásának határvonalát 2025-ben léptük át először. Ez a változás, amit főleg a fosszilis üzemanyag égetés, az erdőirtás és a földhasználat változása okoz, degradálja az óceánok azon képességét, hogy a Föld stabilizátora legyen. Ez volt a hetedik határvonal, amit az emberiség áthágott, és amivel még inkább a biztonsági zónán kívülre került az emberi civilizáció. A következmények már észlelhetők: az óceáni savasodás olyan mértékű, ami a tengeri élővilág számára nem biztonságos, és az ökoszisztémák már érzik ennek a hatásait. A hideg vízi korallok, trópusi korallzátonyok, és a sarkvidéki tengeri élővilág különösen veszélyben van, mert a savasodás folyamatosan terjed és erősödik. Az iparosodás korának kezdete óta az óceán felszíni ph-ja körülbelül 0.1 egységgel csökkent, ami 30-40%-os savasodás növekedést jelent és a tengeri ökoszisztémákat a biztonságos határon kívülre helyezi. A kis tengeri csigák, a szárnyaslábú csigák már mutatják a héjkárosodás jeleit. Mivel sok fajnak fontos élelemforrása, hanyatlásuk az egész táplálékláncra hatással van. Nagyon rossz irányba halad az emberiség. Az óceán egyre savasabbá válik, az oxigénszint csökken, és a tengeri hőhullámok fokozódnak. Fokozódó nyomás nehezedik egy olyan rendszerre, ami létfontosságú a földi körülmények stabilizálásához.

A fokozódó savasodás elsősorban a fosszilis üzemanyag kibocsátásokból származik, és a melegedés és a dezoxidáció (oxigénelvonás) hatásaival együtt hatással van mindenre. A következmények hatással vannak az élelmiszer biztonságra, a globális stabilitásra és az emberi jóllétre. Az óceán a Föld életfenntartó rendszere. Egészséges tengerek nélkül nincs egészséges bolygó.

Kapcsolódó hírek:

• Nem okoz függőséget, mégis csillapítja a fájdalmat a morfium utódja

• Sokkoló felfedezés: megtalálták a vitamint, ami véd a korai haláltól

• Áttörés a tudományban: kristályokkal írhatják át a fizika törvényeit

• Megvan az aszály ellenszere? Döbbenetes titokra derült fény

• Amit a műhold talált, attól téged is kiráz a hideg

Az óceán évbilliók óta a Föld nagy stabilizátora: oxigént termel, alakítja az éghajlatot, és fenntartja a biodiverzitást. Az óceánok savasodása az jelenti, hogy a Föld stabilitása veszélyben van. Ha nem foglalkozunk ezzel, akkor az élővilágunk alapjai omlanak össze. Ha megvédjük az óceánt, azzal megvédjük magunkat. A kilenc határvonal együtt alkotja a Föld működő rendszerét, ezeknek a szorosan összefüggő életfenntartó folyamatoknak biztonsági határvonalon belül kell maradnia ahhoz, hogy ez emberiség biztonságban és a természeti világ reziliens legyen. A tudósok figyelik ezeket a határvonalakat, méréseket végeznek, nyomon kövessék a bolygó kondícióját. A tanulmány rámutat a gyorsuló hanyatlásra és az irreverzibilis változás kockázatának növekedésére, valamint arra, hogy nagyobb a kockázata a fordulópontok elérésének. A bolygó határvonalai közötti szoros összefüggés mutatja, hogy milyen hatással van egy lokálisan és globálisan nyomás alatt lévő bolygó mindenkire, mindenhol.

A politikai eszközökkel és nemzetközi együttműködéssel változtatni lehet

Csak két határvonal maradt biztonságos határon belül: az aeroszol terhelés (levegőszennyezés) és a sztratoszferikus ózonréteg. A több évtizedes nemzetközi akciók, például a Montreáli Egyezmény és a hajózás szabályozása mutatja, hogy a politika megfordítja a helyzetet. A globális aeroszol kibocsátások csökkennek, bár Dél- és Kelet-Ázsia, valamint Afrika és Latin-Amerika részei még jelentős és veszélyes, szemcsés szennyezéssel néznek szembe, miközben az ózonréteg nagyrészt helyreállt. Az aeroszol szennyezés csökkenése és az ózonréteg gyógyulása azt mutatja, hogy lehetséges a globális fejlődés megfordítása. A kutatók szerint még ha a diagnózis végzetes is, a gyógyulásra nyíló ablak nyitva áll. A bukás nem elkerülhetetlen; a bukás egy alternatíva. Egy olyan alternatíva, amit el kell és el is lehet kerülni. Ahogyan az ózonrétegnél is látható, a koordinált akciók működnek. Ugyanezzel az elszántsággal kell helyreállítani a bolygó egészségét és megvédeni az óceánt.