Egy nagyszabású nemzetközi kutatás alapjaiban írhatja át, mit gondolunk az erdők klímavédelmi szerepéről. Az eredmények szerint az érintetlen erdők jóval több szén-dioxidot tárolnak, mint eddig hitték.
A svédországi boreális erdők vizsgálata során a kutatók nemcsak a fákban, hanem a talaj mélyebb rétegeiben is részletes méréseket végeztek. A Lund Egyetem és a Stanford Egyetem vezetésével zajló kutatás több mint 200 mintaterület adatait elemezte, három éven keresztül, nemzeti erdő- és talajadatbázisokkal kiegészítve. Az eredményeket a Science folyóiratban publikálták - írja az origo.hu.
Miben különböznek a telepített és a természetes erdők?
A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye, hogy a terület érintetlen, természetes fenyőerdői hektáronként 72 százalékkal több szenet tárolnak, mint a helyükre telepített erdőgazdálkodásba vont erdők. Ha a kitermelt faanyagból készült termékeket nem számítják bele, ez a különbség 83 százalékra nő.
- Ez azt jelenti, hogy ha Svédország erdői visszanyernék az eredeti ősi boreális erdők szintjét, közel 8 milliárd tonna szén-dioxid maradhatna a légkörön kívül – ami az ország 200 évnyi fosszilis kibocsátásával egyenértékű.
A kutatók szerint a valós különbség 2,7–8-szor nagyobb, mint amit a jelenlegi hivatalos becslések mutatnak.
Miért kulcsfontosságúak az erdők talajai?
A legnagyobb meglepetést nem a fák, hanem a talaj jelentette. Az adatok szerint az érintetlen erdőkben a szén 64 százaléka a felső egy méteres talajrétegben található, míg az élő fák mindössze 30 százalékért felelősek. Az ipari méreteket öltő fakitermelés és talajbolygatás – például árkok ásása vagy talajforgatás – hosszú időre megszünteti ezt a „szénraktárt”, amely akár évszázadok alatt sem épül vissza.
Miért nehéz észrevenni a problémát?
A boreális erdők esetében a pusztulás nem olyan látványos, mint a trópusokon. Míg a műholdak könnyen megkülönböztetik az esőerdőt az olajpálma-ültetvényektől, az északi erdőkben a természetes és a kezelt állományok hasonlóan néznek ki. Pedig a különbség jelentős: Svédországban 2003 és 2019 között évente 1,4 százalékkal csökkent az érintetlen erdők területe, ami hatszorosa az Amazonas jelenlegi pusztulási ütemének.
Mit jelent ez a klímavédelem szempontjából?
A kutatás szerint a jelenlegi klímamodellek túlértékelhetik a telepített erdők és a bioenergia szerepét.
Az eredményeink azt mutatják, hogy a megmaradt természetes erdők védelme sokkal nagyobb hatással lehet a klímaváltozás lassítására, mint korábban gondoltuk, ezért megőrzésük is kulcsfontosságú.
– mondta Anders Ahlström, a kutatás vezetője. Most azt vizsgálják a kutatók, hogy a talajban élő mikroorganizmusok – például gombák és baktériumok – szerepet játszanak-e ebben a hatalmas szénmegkötő képességben. Ha igen, a jövőben akár mesterségesen is felgyorsítható lehet a talaj „helyreállítása” – bár a természetes erdők kialakulása így is évszázadokig eltarthat - írja a SciTech Daily.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
