Egy brazil kutatás fontos lépést tett az egyik legagresszívebb daganattípus viselkedésének megértése felé. A hasnyálmirigyrák rendkívül magas halálozási aránya mögött egy speciális fehérje és a daganat korai, idegrendszeri terjedése állhat. A Molecular and Cellular Endocrinology folyóiratban publikált eredmények új kapukat nyithatnak a precíziós onkológia előtt, és magyarázatot adnak arra, miért válik a betegség olyan gyorsan ellenállóvá a kezelésekkel szemben.
A hasnyálmirigyrák világszerte az egyik legrettegettebb onkológiai diagnózis, és nem véletlenül: a statisztikák szerint a halálozási aránya ijesztően közel áll az előfordulási gyakoriságához. Évente globálisan mintegy 510 000 új esetet regisztrálnak, és sajnos közel ugyanennyi beteg veszíti életét a kórban. A betegség leggyakoribb típusa, az adenokarcinóma (amely az esetek 90%-át teszi ki) a mirigyszövetekből indul ki, és rendkívül alattomos módon viselkedik - írja az origo.hu.
A hasnyálmirigyrák túlélési esélyei jelenleg rendkívül alacsonyak: a betegek mindössze 10%-a éli meg a diagnózist követő ötödik évet.
Pedro Luiz Serrano Uson Junior onkológus, a Molecular and Cellular Endocrinology szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője szerint éppen ezért létfontosságú megérteni a ráktípus védekező mechanizmusát, hiszen ezen a tudáson múlik, mennyire lehet sikeres az agresszív daganat kezelése.
Amikor a környező szövetek a hasnyálmirigyrák cinkosaivá válnak
E rákkutatás új eredményekkel szolgált, és egy teljesen új megközelítést alkalmazott. A kutatók nemcsak magukat a rákos sejteket vizsgálták, hanem a daganatot körülvevő támasztószövetet, az úgynevezett sztrómát is. A legmodernebb technológiával, több ezer gén aktivitását elemezve 24 különböző mintában, meglepő felfedezést tettek:
a daganat környezete nem passzív áldozat, hanem aktív résztvevője a betegség súlyosbodásának.
A kulcsszereplők a hasnyálmirigy csillag alakú sejtjei, amelyekről kiderült, hogy nagy mennyiségben termelnek egy speciális anyagot, a periosztin fehérjét. A periosztin fehérje képes alapjaiban átformálni a sejtek közötti állományt (az extracelluláris mátrixot), amely normális esetben a szövetek vázát alkotja.
Helder Nakaya, a kutatás vezetője szerint a daganatsejteknek szükségük van erre az átépítésre:
a periosztin szó szerint „kikövezi az utat” előttük, lehetővé téve, hogy a rákos sejtek könnyedén mozogjanak és terjedjenek a szövetekben.
Az idegek mint rejtett autópályák
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása a daganat terjedési útvonalára vonatkozik. A daganat agresszivitása szorosan összefügg a perineurális invázióval, ami azt jelenti, hogy a rákos sejtek behatolnak az idegekbe, és azok mentén kúsznak tovább.
- Az átalakított szöveti környezetben az idegek valóságos autópályaként szolgálnak a daganatos áttétek (metasztázisok) gyors kialakulásához.
Ennek fényében sokkal jobban értelmezhetőek a hasnyálmirigyrák tünetei és okai, hiszen a felfedezés közvetlen magyarázatot ad a betegséget kísérő, kínzó fájdalomra is. Ami még aggasztóbb: a betegek több mint felénél ez az idegrendszeri terjedés már a betegség korai szakaszában megtörténik, amikor a daganat még műthetőnek tűnik.
Sajnos ezt az inváziót gyakran csak utólag, a műtéti minta mikroszkópos vizsgálatakor fedezzük fel, amikor már megtörtént a baj”
– magyarázza dr. Uson.
A bevehetetlen erőd: miért nem hat a kemoterápia?
A periosztin fehérje és a csillag alakú sejtek tevékenysége nemcsak a terjedést segíti, hanem egyfajta biológiai pajzsot is von a daganat köré. A szöveti átalakulás során egy rendkívül kemény, heges réteg (úgynevezett dezmoplasztikus reakció) jön létre a daganat körül, amely gyulladásban tartja a szövetet.
Ez a megkeményedett burok fizikai akadályt képez a gyógyszerek számára. A kemoterápiás hatóanyagok és az immunterápia hatékonysága drasztikusan csökken, mivel ezek a szerek egyszerűen nem képesek áthatolni ezen a sűrű szöveti „erődítményen”, így nem érik el a pusztítandó rákos sejteket.
Új remény a láthatáron: a precíziós onkológia
A brazil kutatók felfedezése azonban nemcsak a probléma gyökerét tárta fel, hanem felvillantotta a megoldás lehetőségét is. Ha a periosztin fehérje a kulcs a daganat terjedéséhez és védelméhez, akkor ennek kiiktatása sebezhetővé teheti a rákot. A kutatók szerint a periosztin ígéretes terápiás célpont.
Ha sikerülne blokkolni a periosztin működését, vagy elpusztítani az azt termelő csillag alakú sejteket, azzal megakadályozhatnák, hogy a daganat „utat építsen” magának, és csökkenthetnék az áttétek képződésének esélyét.
Ez a megközelítés a precíziós onkológia jövőjét vetíti előre: olyan kezeléseket, amelyek nemcsak a daganat típusát, hanem annak molekuláris működését és környezetét is figyelembe veszik.
Bár jelenleg még nincs a hasnyálmirigyrákra specifikus periosztin-blokkoló gyógyszer, más daganattípusoknál már zajlanak klinikai vizsgálatok hasonló antitestekkel. Dr. Nakaya szerint a jövőben a betegeket a genomikai és molekuláris változások alapján kezelhetik majd, ami jelentős előrelépést hozhat nemcsak a hasnyálmirigyrák, hanem más, hasonló mechanizmussal terjedő daganatok – például a bél- vagy mellrák – gyógyításában is.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
