A Parkinson-kór első jelei akár húsz-harminc évvel a hivatalos diagnózis felállítása előtt megjelenhetnek, de a legtöbben nem veszik őket komolyan. A szaglás elvesztése, az alvászavar, a tartós székrekedés vagy a felálláskor való megszédülés mind intő jelek lehetnek, mire azonban a remegés látható válik, az agy dopamint termelő sejtjeinek 50-70 százaléka már elpusztult.
Sokan a remegést tartják a Parkinson-kór legfontosabb figyelmeztető jelének, de más tünetek már jóval korábban jelentkezhetnek, amelyek többnyire nem is kapcsolódnak a mozgászavarhoz. A betegek húsz százalékának sokszor nincs is remegéshez hasonló tünete − írta a The Washington Post nyomán az index.hu.
Rachel Dolhun neurológus szerint a Parkinson-kór egy mozgászavar, mert befolyásolja a mozgásunkat, de van egy olyan oldala is, amelynek semmi köze a motoros mozgásokhoz, és valójában különböző módon érinti az egész testet. A kór a világ egyik leggyakoribb neurológiai rendellenessége, az esetek száma 2050-re várhatóan eléri a 25,2 milliót. Míg az öröklött genetikai mutációk az esetek 10-15 százalékával hozhatók kapcsolatba, a többi esetnek nincs ismert oka. A tüneteket lehet kezelni, de nincs gyógymód rá, bár úgy gondolják, hogy a testmozgás csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát.
A diagnózis felállításához a neurológusok jellegzetes mozgással kapcsolatos tüneteket keresnek, beleértve a merevséget és a nyugalmi állapotban való remegést. A Parkinson-kór egyéb tünetei azonban gyakran már több mint egy évtizeddel megelőzik a mozgásban bekövetkező változásokat. Ronald Postuma, a montreali McGill Egyetem kutatója szerint ez egy lassan kialakuló betegség, és fokozatosan halad előre, amíg át nem lépi azt a küszöböt, amelynél az orvosok felállíthatják a diagnózist.
A betegség károsítja a dopamint termelő neuronokat, egy olyan vegyi anyagot, amely jeleket továbbít a sejtek között, és döntő szerepet játszik az agy mozgásának és koordinációjának szabályozásában. Mire a motoros tünetek megjelennek, ezeknek a neuronoknak 50-70 százaléka már elpusztul. Az elmúlt évtizedekben a kutatók megállapították, milyen korai tünetek jelentkeznek a Parkinson-kórnál, amelyek közül négyet soroltak fel. Ugyanakkor megjegyezték, hogy nem mindenkinél jelennek meg ezek.
A leggyakoribb tünet: nem érezzük a szagokat
A szaglás elvesztése átmeneti mellékhatás lehet megfázás vagy akár a Covid-19 következtében, azonban a Parkinson-kórban szenvedők több mint 90 százalékánál is megfigyelhető ez a tünet, jóval a remegés előtt. Ronald Postuma elmondta, hogy a szaglás elvesztése húsz évvel korábban következik be, jóval a betegség diagnosztizálása előtt. Akiknél ez előfordul, ötször nagyobb eséllyel válnak Parkinson-kórban szenvedő betegekké.
A kutatók viszont még vizsgálják, mi okozza ezt a tünetet és miért ez jelentkezik a legkorábban. Az egyik elmélet szerint a betegség valójában a szaglóhagymában kezdődik, az agy azon részében, amely a szaglást irányítja, és ebben okoznak a betegséget okozó fehérjék pusztítást és károsítják a neuronokat.
Ahogy idősödünk, egyre rosszabbul alszunk
Normál esetben a test a legmélyebben az úgynevezett REM-fázis alatt alszik, ennek zavaránál az emberek fizikailag is megélik álmaikat, vagyis felülnek az ágyban, magukban beszélnek, akár megütik vagy megrúgják partnerüket. Tanulmányok kimutatták, az ilyen alvászavarral rendelkező emberek 50-70 százaléka lesz Parkinson-kóros öt-tíz éven belül. Az 50 év feletti betegeknél pedig 130-szor az esélye a Parkinson-kór kialakulásának, mint azoknál, akiknek nincs alvászavara.
Nem megy a trónolás
A székrekedés az Egyesült Államokban az egyik leggyakoribb bélrendszeri panasz, és általában nem jár súlyos következményekkel. Azonban a több hétig vagy még tovább tartó székrekedés a Parkinson-kórban szenvedők kétharmadát érinti. A betegség ugyanis befolyásolhatja az emésztőrendszert szegélyező idegeket, és kiderült, hogy fehérjecsomók jelentek meg a páciensek beleiben található neuronokban.
Kilenc tanulmány metaanalízisa kimutatta, hogy a székrekedésben szenvedő embereknél kétszer akkora eséllyel alakul ki Parkinson-kór. Egy másik kutatás 6790, 51 és 75 év közötti férfit vizsgált 24 éven keresztül, és azoknak, akik naponta kevesebbszer volt székletürítése, nagyobb eséllyel betegedett meg. Ronald Postuma hozzátette, hogy akár már a húszas-harmincas éveikben járóknál is növekedhet a kockázat.
Nem pattan fel gyorsan a székből, ha ezt olvassa
Az ortosztatikus hipotenzió az a jelenség, amikor az embernek leesik a vérnyomása, amely akkor következik be, amikor hirtelen feláll. Ez pedig szédüléshez, fejfájáshoz, de akár ájuláshoz is vezethet. A jelenség kiszáradás vagy alacsony vércukorszint miatt léphet fel, de súlyosabb következményekkel jár, ha tartósan fennáll ez az állapot. Amennyiben neurológiai eredetű probléma áll fenn, akkor Parkinson-kór alakulhat ki.
Jelenleg ezek a korai tünetek azonban nem elég specifikusak ahhoz, hogy önmagukban előrejelezzék a Parkinson-kór kialakulását, és jó esély van arra, hogy más ok vagy egészségügyi állapot miatt jelentkeznek. Viszont ha a felsoroltakból több is előfordul egyszerre, vagy öröklődik a betegség a családban, akkor érdemes orvossal konzultálni a szakemberek szerint.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
