Megvan, melyik a legjobb rostféle

Az emberek többségének van székrekedéssel kapcsolatos kellemetlen emléke. Köztudott, hogy a rostok fogyasztása segíti a salakanyagok távozását, de nem olyan egyszerű megtalálni a megfelelő rostfajtát. Egy új kutatás azonban áttörést hozhat e téren.

A krónikus székrekedés – amelynek nincs általánosan elfogadott definíciója, de egy megfogalmazás szerint heti háromnál kevesebb székletürítést jelent több mint hat hónapon keresztül – a becslések szerint a világ népességének 12 százalékát érinti. Enyhítésére általánosan elfogadott ajánlások nincsenek, ezek nélkül sok érintett kénytelen kísérletezni. Ám az eredmény gyakran csalódást keltő - írja a Házipatika.com.

A székrekedést okozhatják betegségek (ezek közé tartozik a Crohn-betegség, a hormonrendszer elégtelen működése, a szklerózis multiplex, a vastagbélpolip és a Parkinson-kór is) és még számos egyéb ok, melyek között az életmóddal kapcsolatosak igen gyakoriak. A rossz szokások zömén némi akaraterővel lehet változtatni, de előfordul, hogy nem elég az elhatározás, mélyebb ismeretekre is szükség van.

Mi okozza a székrekedést?

Általában akkor alakul ki szorulás, ha a székletben nincs elég víz ahhoz, hogy az felpuhuljon és áthaladjon a beleken. De megtörténhet, hogy a belek izomösszehúzódásai túl lassúak ahhoz, hogy a székletet átnyomják és kilökjék a szervezetből.

A székrekedés ellen a szakemberek a rostfogyasztás fokozását ajánlják első körben. Csakhogy nem mindegy, milyen rostból tartalmaz többet a táplálékunk. Bizonyos típusú rostok ugyanis hatékonyabban enyhíthetik a székrekedést és a széklet állagát, mint mások - derült ki egy nemrégiben megjelent kutatásból.

Az American Journal of Clinical Nutrition című szakfolyóiratban publikált tanulmány szerint a psyllium (a plantago ovata, magyarul indiai vagy egyiptomi útifű, illetve balhafű néven ismert növény maghéjának) rostja a leghatékonyabb a krónikus székrekedés enyhítésében, nevezetesen a székletürítés gyakoriságának növelésében és az erőlködés csökkentésében. Ez arra késztette a kutatókat, hogy a psylliumot a krónikus székrekedés kezelésének legfontosabb anyagai közé sorolják.

A pektin egy másik rosttípus, ami szintén enyhítheti a krónikus székrekedést, de a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy erről a rosttípusról az adatok nem tűntek elég relevánsnak ahhoz, hogy biztos megállapításokat tehessenek. 

„A tanulmány fő tanulsága szerint nem minden rost egyforma. Egyes rostok összességükben hatékonyabbak, mások pedig kifejezetten a székrekedés bizonyos aspektusait javítják, például enyhítik az erőlködést vagy gyakoribbá teszik a székletürítést” – mondta Sean Spencer, a Stanford Egyetem gasztroenterológusa a Health egészségportálnak. A kutatók szerint a tanulmány eredményei lehetővé tehetik az egészségügyi szolgáltatók számára, hogy azok szabványos és hatékony ajánlásokat adhassanak a krónikus székrekedésben szenvedő betegek számára.

A metaanalízishez a londoni King's College kutatói 16 olyan rostpótlásról szóló vizsgálatot elemeztek, amelyekbe krónikus székrekedésben szenvedő embereket vontak be. Ezek a rostpótlás különböző típusait vették szemügyre, beleértve a psylliumot, a pektint, az inulint és a búzakorpát. A leghatékonyabb rostpótlást a kutatók szerint a psyllium-kiegészítők és a napi legalább 10 grammos (körülbelül két evőkanálnyi) rostadagok jelentették.

A psyllium-kiegészítőket szedő páciensek hetente körülbelül hárommal több székletürítést tapasztaltak (valamivel többet), mint azok, akik csak hashajtót szedtek. Utóbbi heti 2,5 plusz székletürítést eredményezett. A pektin hasonló mértékben növelte a székletürítés gyakoriságát. A Psyllium-kiegészítők a széklet állagát is jelentősen javították, akárcsak az inulin típusú fruktánok. A napi 10 grammnál nagyobb rostadagok szintén jelentősen javították a széklet állagát, a Bristol széklet-skála alapján.

A rostpótlás időtartama is számított. A kutatók megállapították, hogy a négy hétnél hosszabb kezelési időszakok befolyásolták a székletürítést és csökkentették a bél tranzitidőt, vagyis azt az időtartamot, amely alatt az étel áthaladt a gyomor-bél traktuson.

Az eredmények azt mutatják, hogy a psyllium első vonalbeli kezelés lehet a krónikus székrekedésben szenvedők számára, akik kifejezetten ritkán ürítenek, kemény a székletük és erőlködniük kell az eredményes székeléshez. Nem biztos azonban, hogy ez a leghatékonyabb kezelési mód az egyéb tüneteket, például puffadást vagy nem komplett székletürítést (olyan érzést, hogy a bél nem ürült ki teljesen) tapasztaló emberek számára.

Így kerülhet több rost az étrendbe

Tamara Randall, a Case Western Reserve kutató egyetem táplálkozástudományi szakértője szerint a psyllium rostokat elsősorban a rostkiegészítő készítményeknél használják. Számos tanulmány kimutatta, hogy ez a rostforma vízzel kombinálva besűrítheti a székletet, és könnyebbé teszi annak áthaladását a bélrendszeren.

A másik leghasznosabb táplálékkiegészítő az optin szélesebb körben elérhető, mert a sokak által rendszeresen fogyasztott gyümölcsökben és zöldségekben (így például az almában, a narancsban,  grépfrútban, a citromban és a sárgarépában) is megtalálható. Kutatások kimutatták, hogy a pektinkiegészítőt szedő emberek átlagosan kevesebb időt töltöttek a WC-n, és gyakoribb bélmozgást tapasztaltak.

A rostok úgy javítják az általános egészséget, hogy elősegítik az optimális bélmikrobiom kialakulását és enyhítik a székrekedést. „Ez sok ember számára valóban könnyű megoldás lehet, mert étrendjük kiegészítésével komoly javulást érhetnek el” – mondta Spencer. Ezért a legtöbb krónikus székrekedésben szenvedő betegnek először a rostbevitel növelését tanácsolják.

Fontos az elfogyasztott rostok mennyiségének fokozatos növelése is. „Ugyan a gyomor- és bélrendszerünk, illetve a mikrobiomunk is képes alkalmazkodni a megemelt rostbevitelhez, de ez időbe, gyakran több hétbe telik” – figyelmeztetett Spencer. Véleménye szerint az a legfontosabb, hogy kis adagokkal kezdjük és lassan növeljük a bevitt mennyiséget. A rostok mellé azonban elegendő vizet is kell inni. 

Bár a rostbevitel általában biztonságos módszernek számít, Randall szerint megárthat, ha túl sokat viszünk be belőle a szervezetünkbe: gázokat, puffadást és kellemetlen érzést okozhat. Ráadásul minden embernek kissé eltérő mennyiségű rostra lehet szüksége. A bélrendszerük egészségétől függően egyeseknek napi 10 grammnál több, másoknak pedig kevesebb lehet az igényük.

A bélmozgás gyakorisága, minősége és mennyisége nagyon egyéni. „A krónikus székrekedést nehéz meghatározni, minden embernél más és más. Ezért a kezelése is eltérő megoldásokat igényelhet” – állapította meg Randall. Szerinte a rostbevitel általános növelésének legegyszerűbb módja, ha több gyümölcsöt és zöldséget eszünk.