A világ legrégibb alfabetikus írását fedezték fel Szíriában

Origo

2024. 11. 29. – 17:05 / Mozaik

Egy ókori szíriai sírban fedezték fel régészek a világ legrégibb alfabetikus írását, ami megkérdőjelezi a korábbi elképzeléseket az ábécé eredetéről. A felfedezést az Amerikai Tengerentúli Kutatótársaság múlt héten tartott éves találkozóján mutatták be, ahol megmutatták a körülbelül Kr.e. 2.400-ből származó ujjhosszúságú, vésett írásos agyaghengereket. Ez körülbelül 500 évvel megelőz minden ismert alfabetikus írást. Az emberek az ábécék előtt kidolgozták az írást.

A legkorábbi ókori egyiptomi hieroglifák körülbelül 5.200 évvel ezelőttről származnak.

Kissé későbbi az első ékírásos szöveg – a Kish tábla – amit az ókori mezopotámiai városban, Urukban, a mai Irak déli részén találtak, ez körülbelül Kr.e. 3.400-ból való. Szintén Urukban találtak bizonyítékot a régészek az ősékírásra, ami 6.000 évvel ezelőttről származik. Az alfabetikus írás a hangjelölési rendszerekre való váltás mutatta, ami olyan írás, ahol a betűk a nyelvben lévő hangokat jelképezik, nem úgy, mint a piktográfok, vagy szimbólumok, amik szavakat, vagy elképzeléseket jelentenek. Néhány korai ékírás részben fonologikus volt.

Az alfabetikus írást egy sírban találták

Glenn Schwartz, a Johns Hopkins Egyetem régésze, aki az agyaghengereket találta, azt mondja, hogy az ábécék forradalmasították az írást, mert elérhetővé váltak nem csak a királyság és a társadalmi elit számára. Az alfabetikus írás megváltoztatta az emberek életmódját, gondolkodását, kommunikációját. És ez az új felfedezés azt mutatja, hogy az emberek sokkal korábban és más helyeken kísérleteztek új kommunikációs technológiákkal, mint mostanáig gondolták.

Schwartz csapata a vésett agyaghengereket Tell Umm-el Marraban találta, mely az egyik első közepes méretű városközpont, Szíria nyugati részén.

A 16 éves ásatás a korai bronzkorból származó sírokat tárt fel. Az egyik sírban volt 6 csontváz, arany és ezüst ékszer, konyhai edény, egy lándzsahegy, és érintetlen agyagedények. Az agyaghengereket a kerámia mellett találták. A hengerek perforáltak voltak, és Schwartz úgy képzeli, hogy egy madzaggal egy objektumhoz voltak kötve és címkék voltak. Lehet, hogy egy edény tartalmát részletezik, vagy lehet azt, hogy honnan származik az edény, vagy hogy kié. Eszköz nélkül, amivel lefordítanák az írást, csak tűnődnek a régészek.

A szénizotópos kormeghatározás megerősítette, hogy a sírok, leletek és az írás körülbelül 4.400 évesek.

Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy az ábécét Egyiptomban, vagy Egyiptom körül találták fel valamikor Kr.e. 1900 után. De ez a felfedezés régebbi és másik területről származik, ami azt mutatja, hogy az ábécének egy egészen más eredettörténete van, mint gondolták - közölte az origo.hu.