Öt év után ötből csak egy beteg éli túl ezt a gyilkos kórt

A tüdőrák világszerte – így Magyarországon is – a vezető daganatos megbetegedések közé tartozik: hazánkban évente mintegy kilencezer új esetet diagnosztizálnak, és közel ugyanennyi beteg hal meg a betegség következtében. A tüdőrák korai felismerése és korszerű kezelése ma már egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést és jobb életminőséget. Ennek egyik kulcsa a modern diagnosztika és a multidiszciplináris szemléletű ellátás, amelynek a fejlesztésében a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája meghatározó szerepet tölt be Magyarországon.

Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója, tüdőgyógyász, klinikai onkológus és infektológus szakorvos elmondta, hogy a tüdőrákban szenvedők ötéves túlélési aránya jelenleg 18,4 százalék, ami azt jelenti, hogy a diagnózist követő öt év elteltével ötből csak egy beteg él, ami gyakran a késői felismerés miatt történik.

Nem csak a dohányosok vannak veszélyben

A modern diagnosztikai módszerek – köztük a klinikán alkalmazott EBUS bronchoszkópos technológia (olyan eljárás, amely ötvözi a bronchoszkópiát és az ultrahangot), ultravékony bronchoscopia – segítik a betegség korai felismerését és precíz stádiumbeosztását. Ezek és az innovatív terápiák alapvetően változtatták meg a betegség kezelésének lehetőségeit.

Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés történt a betegség felismerésében és kezelésében. A korszerű diagnosztikai módszerek, a molekuláris diagnosztika fejlődése, valamint az immunterápiás és a célzott kezelések megjelenése egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést és jobb életminőséget

– jelentette ki Müller Veronika.

A tüdőrák kialakulásában többféle kockázati tényező játszhat szerepet. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a betegség kialakulása a dohányzáson túl számos egyéb tényezővel is összefüggésbe hozható. Ilyenek lehetnek többek között a légszennyezés, genetikai eltérések – például egyes molekuláris mutációk –, korábbi fertőzések, hormonális hatások, étrendi tényezők, illetve egyes anyagcsere-betegségek.

A nemzetközi epidemiológiai adatok arra is rámutatnak, hogy a tüdőrák előfordulása a soha nem dohányzó populációban is emelkedést mutat, különösen a nők körében.

Ugyanakkor a betegség kimenetelében is érdemi változások figyelhetők meg. Az MSD Magyarország adatkutatói által elvégzett, 2011–2021-ig tartó időszakot felölelő elemzés szerint jelentős javulás látható a túlélési eredményekben az immunterápia bevezetése után, annak ellenére, hogy a megfigyelési időszak alatt nőtt az idősebb betegek aránya.

Az előrehaladott tüdőrákdaganat-ellenes kezelésben részesülő betegek halálozási kockázata az elmúlt évtizedben 22-32 százalékkal csökkent, és a hároméves túlélési arány közel duplája volt azoknál a betegeknél, akiket az immunterápia utáni időszakban diagnosztizáltak, mint azoknál, akiket azelőtt.

Nem mindegy, hogy mikor fedezik fel

A szakemberek ezért hangsúlyozzák: a betegség korai felismerése kulcsfontosságú a túlélési esélyek szempontjából.

A nemzetközi epidemiológiai adatok szerint a tüdődaganatok esetében jelentős különbség figyelhető meg az egyes stádiumok túlélési mutatói között. A lokalizált stádiumban diagnosztizált tüdőrák esetében az ötéves túlélés mintegy 65 százalék, regionális terjedés esetén körülbelül 37 százalék, míg távoli áttétek jelenlétében mindössze mintegy 10 százalék.

Ezért a szakemberek szerint kiemelt jelentősége van a szűrőprogramoknak és a korszerű diagnosztikai módszereknek, amelyek lehetővé teszik a daganat korai stádiumban történő azonosítását és az akár kuratív célú kezelés megkezdését.

A betegség elleni küzdelemben meghatározó szerepet tölt be a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája, amely a hazai tüdőgyógyászat egyik legfontosabb ellátó központja. Az intézmény évente mintegy 30 ezer járóbeteget lát el, valamint több mint kétezer onkológiai kezelést biztosít, miközben az oktatás és a kutatás területén is meghatározó szerepet vállal.

A korszerű onkológiai ellátás egyik alapja a különböző szakterületek együttműködése, a multidiszciplináris megközelítés. A pulmonológus, az onkológus, a mellkassebész, a radiológus és a patológus közös döntései ma már meghatározók a betegek személyre szabott kezelési stratégiájának a kialakításában. A tüdőrák korai és későbbi stádiuma esetén szükséges valamennyi nem invazív és invazív diagnosztikai beavatkozás rendelkezésre áll a Semmelweis Egyetemen

– fűzte hozzá Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatóhelyettese.

Holló Péter, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója rávilágított arra, hogy a 21. századi, betegfókuszú megközelítés magában foglalja a korszerű terápiák alkalmazásán túl a kezeléshez társuló nemkívánatos események, mellékhatások kézben tartását.

A klinika az MSD Magyarországgal közösen szervezett preceptorship programja lehetőséget ad a fiatal szakorvosoknak, hogy megismerjék a tüdődaganatok kezelésének legújabb módszereit.

A szakmai napon mintegy harminc fiatal orvos és közel tizenöt felkészült előadó vesz részt azzal a céllal, hogy áttekintsék a tüdődaganatok korszerű ellátásának a kulcsterületeit a diagnosztikától a modern terápiákig. A rendezvény különlegessége, hogy a pulmonológia, az onkológia, a mellkassebészet, a képalkotó diagnosztika, a patológia és a sugárterápia vezető szakemberei – több intézményből – egyetlen program keretében mutatják be a legújabb tudományos és klinikai eredményeket - közölte az index.hu.