Reisz András: Hétvégéig négy hullámban jön a havazás, vasárnap pedig szibériai hideg tör ránk

Azzal kezdtük a beszélgetést a meteorológussal, hogy vajon az idei téllel pótoljuk-e be az utóbbi, viszonylag enyhe telek időjárását. Szerinte nincs szó nagy meglepetésről, hiszen az egyre érzékelhetőbb klímaváltozás eredményeként a nyári és a téli időszakok gyakran hoznak szélsőséges időjárást. Most is ez történik, mert felborult a télen szokásos nyugat–kelet irányú légáramlás, és jelenleg egy észak–déli áramlás nyomán alakul ki a Kárpát-medence felett egy olyan időjárási helyzet, amely több hullámban okoz havazást.

Ha felborul a normális nyugat–keleti áramlási helyzet, és legyengül az Északi-sark fölötti poláris ciklon, akkor az a határvonal, ami addig a hideget tőlünk északabbra tartotta, megszűnik, tehát szabadon dől a hideg levegő Európa középső és déli része felé. Amikor találkozik a mediterrán térségből érkező melegebb levegővel, akkor alakul ki az a helyzet, amit most mi is megtapasztalunk.

Jelenleg Magyarország van a hideg és a meleg levegő keveredésének metszéspontjában.

Reisz András szerint ha megnézzük a sokéves januári hőmérsékleti átlagokat vagy hómennyiség átlagát, akkor az látszik, hogy egész Európában 5-15 fokkal alacsonyabbak ezen a héten a hőmérsékletek, mint amit megszoktunk.

Mekkora havazás jön a következő napokban?

A meteorológus elmondta, hogy a hétfői első hullám után a következő havazás kedden éjszaka indul, ám sokkal intenzívebb lesz, mint a hétfői volt. A Kisalföldet leszámítva átlagosan 10-20 centiméternyi hó érkezik, a fővárosban ritkán látott mennyiségre számíthatunk. Azonban ennél is több esik majd a Dunántúl déli részén, illetve később a Tiszántúlon és az Alföldön. A szerda esti harmadik hullám már csak a Tiszántúlt érinti majd, de így is összességében 20-30 centis hótakaró borítja majd be az országot.

A baj az, hogy feltámad ezzel együtt a szél is, ami hófúvásokhoz vezet majd.

Olyan telünk lesz, mint amilyet az 1987-es pusztító havazás hozott?

Reisz András is megkapta a kérdést az összehasonlításra, és a meteorológus azt mondta, hogy ami a most következő napokban érkezik, az csak a kisöccse lehet a 40 évvel ezelőtti januári csapásnak, amikor napközben sem emelkedett a hőmérséklet mínusz 15 fok fölé. Akkor az egész országot 30-50 centis hótakaró borította be, de nem három nap, hanem 24 óra alatt hullott ez a mennyiség, és ezt a Dunántúlon óránként 90-100 kilométeres erősségű szél kísérte.

Ezúttal is jön majd a hideg, először péntek hajnalban a keleti országrészben kapunk ízelítőt mínusz 15-20 fokos minimumokkal, de a keményebb része vasárnap délután érkezik.

Az előrejelzés szerint vasárnap nappal hidegebb lesz, mint éjszaka, lesznek olyan régiók, ahol napközben sem megy mínusz 10 fok fölé a nappali hőmérséklet

– figyelmeztet Reisz András, aki hozzátette, hogy a következő napokban már nem kell kiterjedt ónos esőre számítani, szinte mindenütt havazni fog.

A történet még csavarosabbá válik attól, hogy pénteken egy gyenge melegfront is megérint bennünket, ezért az ország nyugati, délnyugati tájain eső, ónos eső azért még várható. Onnan északabbra azonban – a negyedik hullámként – még havazni fog, de ez már nem lesz olyan kiterjedt. Amikor elhagy bennünket ez az enyhe levegő szombaton, máris megkapjuk a Baltikum és Ukrajna felől a farkasordító hideg légtömegeket.

A megérkező fagyos levegő miatt még legalább egy hétig megmarad az országban a hó. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az éjszaka esetleg derült és szélcsendes, akkor a jövő hét első napjaiban esélyes, hogy az ország több pontján is mínusz 20 fok körüli hőmérsékleteket is mérhetnek.

Milyen lesz a január vége, a február eleje?

Mivel a sztratoszférában megint melegedés tapasztalható, ezért elképzelhető, hogy a poláris örvény decemberi gyengüléséhez hasonlóan a hó végén, a jövő hónap elején újabb fagyos időszak köszönt ránk. Teljes biztonsággal ez persze nem jelenthető ki, de talán annyi biztos, hogy elképzelhető egy újabb hideg periódus – zárta az előrejelzését Reisz András - közölte az index.hu.