Ukrajnában minden évben február 24-től március 24-ig tart a tuberkulózis elleni harc hónapja, amely során széles körben is igyekszenek felhívni a figyelmet erre a közel másfél évszázada ismert betegségre, amelyet az orvostudomány már többször is legyőzöttnek hitt, de még napjainkban is tömegével szedi az áldozatait.
A gümőkór vagy tuberkulózis (tbc) olyan fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz, és amely leggyakrabban a tüdőt károsítja, de megtámadhatja a központi idegrendszert, illetve a nyirokrendszert és a vérkeringést is (de érintettek lehetnek a húgyutak, a csontok, az ízületek, és még a bőr felülete is).
Történelem
1882. március 24-én jelentette be Robert Koch német orvos, mikrobiológus, hogy azonosította a tuberkulózis betegséget okozó baktériumot. A felfedezésért később orvostudományi Nobel-díjat is kapott. 1982 óta (a felfedezés száz éves évfordulójára) a WHO (Egészségügyi Világszervezet) március 24-ét a tbc elleni harc világnapjának nyilvánította. A betegség évente 1,5 millió ember halálát okozza – elsősorban a fejlődő országokban –, de máshol is jelen van. Magyarországon a XX. század elején népbetegségnek számított (1901-ben a halálesetek 25 %-át okozta, amiért akkoriban a ,,morbus hungaricus” kórnevet is kiérdemelte).
A tuberkulózis előfordulása és legfőbb okai
A betegség felfedezésének első száz évében elsősorban a háborúk, éhínség, hajléktalanság és az orvosi ellátás hiánya járultak hozzá legfőképpen a tbc gyakoriságának növekedéséhez, de a védőoltás és az antibiotikumok elterjedésével a kórt nagy hatékonysággal visszaszorították.
A tbc döntően cseppfertőzéssel terjed, ami a beteg ember légzőszerveiből köhögés, tüsszentés során kerül ki nagy mennyiségben a környezetébe.
Megelőzés
Az úgynevezett BCG-védőoltást (a tuberkulózis elleni vakcinát) még a szülészeten megkapják az újszülöttek, de a védettség közel sem tart életünk végéig. A gyerekeknél 6 hónapos korban, 10-11 évesen, majd 16-18 éves korban injekciós bőrpróbával (Mantoux-próba, köznyelven: pirkézés) mutatható ki a védettség megléte.
Tünetek
A legfőbb tünetek a 2-3 hétnél tovább tartó indokolatlan köhögés (ami véres köpettel is párosulhat), általános gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság. Figyelmeztető tünet lehet az éjszakai izzadás, súlyvesztés.
Rizikófaktorok
A betegség sokkal nagyobb számban fordul elő a hajléktalanoknál, tartósan hideg levegőn tartózkodó, nem megfelelően öltözködő egyéneknél, az alkohol, dohányzás, drogfogyasztás mellett a stressz is a rizikófaktorok közé sorolható. Szomorú aktualitása is van a betegségnek, hiszen a negyedik éve tartó háborúban a nyirkos lövészárkokban huzamosabb ideig tartózkodó katonák között is igen gyakori a tbc előfordulása.
De ugyancsak gyakrabban jelentkezhetnek a betegség tünetei az immunrendszer legyengülésénél (AIDS, daganatos betegek, súlyos veseelégtelenségben szenvedőknél).
Diagnosztika
A régi, jól bevált tüdőszűrés még ma is a legfontosabb kivizsgálási módszernek számít, de egyre nagyobb jelentősége van az úgynevezett köpetvizsgálatnak (GeneXpert). Ez egy nagy pontosságú módszer, és kimutatja a koch-féle bacilusokban a genetikai kódot, amely alapján beazonosítható a betegség).
Fontos még, hogy a beteggel érintkezőket is alaposan vizsgáljuk ki (családtagok, közvetlen hozzátartozók, egy háztartásban élők)!
Kezelés
A gyógyszeres kezelés általában antibiotikumokkal és kemoterápiás szerekkel történik hosszú hónapok során. Sajnos, egyre több az úgynevezett multi rezisztens betegek száma, akiknél a hagyományos gyógyszerek már nem érik el a megfelelő hatást, így számukra szélesebb spektrumú szerek alkalmazása szükségeltetik, amelyek gyakran komolyabb mellékhatásokat is kiválthatnak.
A betegség előfordulása
Amíg 2024 során 45 új beteget diagnosztizáltak a Beregszászi járásban, addig 2025 év első két hónapjában már 17-en betegedtek meg tbc-ben. 2024 végén összesen 78 tbc-s beteg volt nyilvántartva. Megyei adatokkal nem rendelkezünk, de kárpátaljai viszonylatban is nagyjából hasonlóan enyhe növekedési tendencia tapasztalható.
Összefoglalás
Ha valamire, de a tuberkulózis kialakulására különösen érvényes a megállapítás: a betegséget könnyebb megelőzni, mint gyógyítani!
Ha a fent említett tüneteket észleljük, forduljunk a családorvoshoz, aki elvégzi a legszükségesebb vizsgálatokat: anamnézis felvétele, egyszerű fonendoszkópos vizsgálat, tüdőszűrés, köpetvizsgálat, általános vérkép. Az időben feltárt betegség nagyon jó eséllyel gyógyítható!
Sajtó alá rendezte: Jakab Lajos, badalói családorvos és Ludmilla Benyovszka, a Beregszászi Járási Tüdőgondozó szakorvosa
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
