Az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás kapcsán korábban úgy fogalmaztunk, hogy lopakodó szélsőségek árasztanak el bennünket. Ám mostanra már aktuálissá vált a helyesbítés: ezekben az időkben inkább a nyílt sisakkal támadó szélsőségekről beszélhetünk. Ennek legfrissebb példája az elmúlt vasárnap, szeptember 18-án Gát község jelentős részén pusztító jégeső. Amely – ez is szokatlan – az ott élők beszámolója szerint két hullámban is támadott.
– Vidékünkön mennyire megy ritkaságszámba a szeptember második felében érkező jégeső? – először ezt a kérdést tettük fel Fedinisinec Erzsébetnek, a Beregszászi Meteorológiai Állomás vezetőjének.
– Mindez semmiképpen sem számít mindennapinak – hangzik a válasz. – A jégeső a meleg nyári napok jellemzője, amikor is a hideg és meleg áramlatok keveredéséből ott fenn, a légkör felső részében ilyen szélsőséges természeti jelenség alakul ki. Ezúttal pedig valószínűleg az történt, hogy a tízezer métert is meghaladó magasságban mozgó felhők, illetve a hidegfronttal érkező csapadék, benne a jégkristályok, a föld felé hullva nem olvadtak el, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a légkör alacsonyabb részében is hideg volt a levegő. Ezt vasárnap késő délután az akkor mért 10-11 foknál még nem nagyon vettük észre. De jellemző, hogy hétfő hajnalban fél négy tájban egészen hat fokra hűlt le a levegő.
– Kárpátalja leghóbiztosabb síparadicsomában, a Kőrösmezőtől mintegy húsz kilométerre található Drahobráton a minap leesett az első hó.
– Ez sem mindennapi jelenség. Inkább októberre, annak is a második felére jellemző. A szakemberek közül egyesek azt állítják, hogy itt, a mérsékelt égövben hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy évente voltaképpen két évszak, a nyár és a tél váltja egymást, és lassacskán eltűnik a tavasz és az ősz a maga jellegzetességeivel. Én egyelőre nem hiszek ebben a feltételezésben, mivel extrém eseményeket az időjárás mindig is produkált.
– Mint ahogy – stílusosan fogalmazva – az esőfronton is hatalmas áttörést, változást hozott a mögöttünk hagyott szűk hónapnyi idő. Szeretném, ha nem csupán az időnként gyatra emlékezetünkre hagyatkoznánk…
– Akkor hát álljon itt néhány számadat. A több mint három hónapon át tartó aszályos időszaknak egy augusztus 21-i zivatar vetett véget. Akkor jelentős mennyiségű, 7,4 mm eső hullott. A következő záporra szeptember 2-ig kellett várni (5 mm), Majd a rákövetkező nap 11 mm hullott, ami már kiadós esőnek számít. Szeptember 9-10-én és 15-én jelentős mennyiségű, tehát 10 mm fölötti eső öntözte a földjeinket, majd 18-án huszonnégy óra alatt összesen 22 mm csapadéknak örvendezhettünk. A végeredmény: nem egészen egy hónap folyamán, tehát az augusztus 21. és szeptember 19. közötti időszakban Beregszászon összesen 100 mm csapadékot mértünk. Ezzel szemben a korábbi négy hónap folyamán – tehát májusban, júniusban, júliusban és augusztusban – összességében 56 mm esővel kellet beérni. Ezek a beszédes adatok támasztják alá azt az utóbbi időkben sokszor elhangzott megállapítást, hogy 120 éve nem volt ilyen mértékű aszály a Kárpát-medencében, ezen belül vidékünkön. A lényeg mégiscsak az, hogy a talaj felső rétege kellő mennyiségű vízzel töltődött fel, így most már nincs semmi akadálya annak, hogy elkezdődjenek az őszi kalászosok magágyföldje előkészítésének munkálatai. Ami pedig a szeptemberi lehűlést illeti, az teljesen megszokott ezen a tájon. Mindez nem zárja ki, hogy egy napfényes, kellemes indián nyárban lesz részünk a továbbiakban.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
