Március idusán 1848 bátor ifjúságára emlékezik a világ magyarsága. Azokra a lelkes fiatalemberekre, akik szívében oly erős volt a szabadságvágy, hogy annak megszületéséért készek voltak akár életüket áldozni. A szabadság eszméiért bátran kiálló negyvennyolcas hősök példája a mai kor embere számára is bátorításul szolgál, példát mutat a határokon túl, kisebbségi sorban élőknek, köztük a kárpátaljai magyaroknak is. Erről tettek bizonyságot a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum diákjai is a március 14-én megtartott bensőséges, lélekemelő megemlékezésükön.
A résztvevőket Zeltvay Vezsdel Emese igazgató köszöntötte, majd Bárdos István tanár úr idézte fel a 176 évvel ezelőtti eseményeket, a márciusi ifjak pesti forradalmának meghatározó pillanatait, s az 1848-as forradalom mához szóló üzenetét is igyekezett megfogalmazni, megértetni a diákokkal, mi a szabadság. Rámutatott, hogy a fizikai korlátozottság mellett – rabság, börtön – ideológiai kényszer is elveszi a szabadságot, ha olyan eszméket és cselekedeteket kényszerítenek rá valakire, amit nem akar, nem a sajátja, vagy egyenesen ellenkezik világnézetével, erkölcsi értékrendjével. Vajon amikor mindent szabad, minden meg van engedve, az igazi szabadság? – tette fel a kérdést a tanár úr. Korántsem! A féktelen szabadsággal, a szabadossággal árthatunk legtöbbet az egyénnek, a társadalomnak. A féktelen, korlátok nélküli szabadság romlásba viszi a társadalmat, mondta. A szabadságot végezetül egyszerűen így fogalmazta meg: a szabadság az, amikor nem kell megtennünk azt, amit nem akarunk.
Az elnyomás, a korlátozás szabadságvágyat, a szabadságvágy összefogást eredményezett 1848-ban. A lánglelkű forradalmárok 12 pontban foglalták össze, „mit kíván a magyar nemzet”. Vannak eszmék, dolgok, amelyekért nekünk ma is ki kell állni, mondta az előadó. Erősíteni kell többek között hitünket, a családokat, a közösségeket, ki kell állni anyanyelvünkért, anyanyelvi oktatásunkért, közös célokat kell kitűznünk és végig vinnünk, mert az az itt lakókat összefogja, az összetartást erősíti; egymás iránti kölcsönös tisztelettel kell viszonyulni az itt élő népekhez, szellemi és kulturális örökségeikhez, tudatosítani kell, hogy a soknemzetiségű lakosság békés egymás mellett élése példaértékű kincs; a tékozló fiú apjának megbocsátásával, szeretetével és kiengesztelődéssel kell egymás felé fordulnunk...
Milyen jó tulajdonságokat tehetünk magunkévá a márciusi ifjak lelkületéből? Mindenképpen meg kell említeni a szabadságvágyat, a nemzettudatot, az igazságérzetet, a csapatszellemet, a teljesítményt, a tisztességet, és a becsületet. Ezek nélkül a jó tulajdonságok nélkül mi sem leszünk képesek arra, hogy megőrizzük magyarságunkat Európa és a globalizált világ kíméletlen üzleti harcában, zárta gondolatmenetét Bárdos István.
Majd a diákoké volt a főszerep. Ők szintén megfogalmazták, mit jelent számukra a szabadság. „Mi a szabadság? Ha önállóan dönthetek, ha önfeledten futkározhatok egy domboldalon, ha kimondhatom a véleményemet, ha nem kell megtennem azt, amit helytelennek tartok… Szabad lélekkel egy szabad hazában – igazi kánaán” – vallották a fiatalok. Akik Huszti-Kacsur Andrea magyarszakos tanár vezetésével csodálatos irodalmi-zenés összeállítással tisztelegtek a márciusi ifjak emléke előtt.
Ezt követően pedig a megemlékezés résztvevői megkoszorúzták azt a Kossuth-emléktáblát, melyet a Beregszászért Alapítvány ajándékozott 2021-ben az intézménynek, illetve a bejárat előtt 1991 júliusában felavatott Kossuth-mellszobrot, Somogyi Árpád Munkácsy-díjas magyar szobrászművész alkotását. A líceum egyébként 1963 óta viseli Kossuth Lajos nevét, a diákok pedig ezen az ünnepségen is bizonyították, hogy méltóak iskolájuk névadójának emlékéhez.
Kovács Erzsébet
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
