A magyar nép viharos évszázadai közepette 1848. március 15-e különös jelentőséggel bír, kiemelt pillanat ez magyar népünk történelmében, hangzott el nemzeti ünnepünk kapcsán a beregszászi református templomban megtartott ünnepi istentiszteleten.
Mi is a szabadság, mitől vagyunk függésben és mitől érezzük magunkat függetlenül? Erre a kérdésre évszázadok óta keresik a választ az emberiség nagy gondolkodói, emlékeztetett rá igehirdetésében Margitics János, a Beregszászi Református Egyházközség lelkésze. De mielőtt a már megszületett válaszok közül bármelyiket is megpróbálnánk elfogadni, be kell látnunk: itt e földön a bűn terhe alatt roskadozik a szabadság. Évezredek óta ember embernek farkasa, egyik nemzet a másik elnyomásából próbál önmagának előnyt szerezni. S közben egyre csak nő a gyűlölet. Ezek után nem meglepő, ha ma sokan elutasítják a szabadság eszméjét: „Nincs értelme, hogy küzdjünk érte, majd megleszek valahogy, és a népem is megtalálja boldogulását. Egyébként is, mit tehetek én, esendő gyenge lélek, hisz a világban úgyis a hatalom és az erő diktál…”
Ám a keresztény ember tudja, hogy van egy másik út is: amikor szívünkbe zárjuk az Urat, szövetséget kötünk a Megváltóval, és így keressük a kiutat. Lássuk meg az egyetlen földi hatalmat: a Megváltó szeretetének irgalmát.
Nincs más lehetőségünk, mint hogy a feltámadt Krisztus elé visszük bűneinket, és az Ő kezében válunk hasznos eszközzé, hangsúlyozta az igehirdető. Nemzeti ünnepünkön mindannyiunknak tudatosítani kell magában, hogy minden embernek, így minden magyar embernek is küldetése van. Ha önvizsgálatot tartunk, és a Mindenhatóhoz fohászkodunk, valamennyien megtaláljuk a számunkra kijelölt feladatot.
Az ünnepi istentisztelet résztvevői ezután a Petőfi-szoborhoz vonultak, ahol elhelyezték a tisztelet és a megemlékezés koszorúit.
Kovács Elemér
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Galéria
