Összetartozunk gála Kolozsváron

A Budapesti Operettszínház Összetartozunk gálájával zárult augusztus 21-én a Kárpát-medencei magyar kulturális élet seregszemléjeként és Erdély legnagyobb kulturális fesztiváljaként számon tartott 13. Kolozsvári Magyar Napok.

A város főterén, a felújított Szent Mihály Templom és a Mátyás szobor szomszédságában felállított színpadnál a kiszámíthatatlan esős időjárás ellenére közel 5000 néző gyűlt össze, hogy megcsodálja a teátrum szólistáinak, énekkarának, zenekarának és balettkarának ünnepi előadását.

Köszöntőjében Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója Karinthy Frigyes alábbi gondolatait is idézte:

„De nem mondtam ki azt a szót soha.

És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”

A teátrum vezetője az Összetartozunk gálasorozat kapcsán korábban elmondta: a Budapesti Operettszínház 2020-ban tervezte, hogy meglátogatja a nemzettestvéreket, és a magyar kulturális örökség egyik szerves, még mindig élő és virágzó elemével, az operettel mondja ki, énekli meg, táncolja el, hogy összetartozunk.

Az erdélyi származású intézményvezető ezúttal a városhoz való személyes kötődéséről is beszélt egy, a kolozsvári gála kapcsán készült interjúban. „Nem könnyű most számomra, mert sok-sok éve elmentem már Kolozsvárról. Itt indult a pályám, itt jártam egyetemre. Nagyon kötődöm a tájhoz, kötődöm a városhoz, és kötődöm a Kolozsvári Állami Magyar Operához, ahonnan elindultam ezen a pályán. Körbejártam a világot, és most egy kicsit hazajöttem. Ez az érzés felemelő, ugyanakkor szorongatja is a torkomat. Jóleső érzés találkozni régi bajtársakkal, pajtásokkal, osztálytársakkal, egyetemi kollégákkal. Intézményvezetőként pedig büszkeséggel tölt el, hogy egy ilyen rangos rendezvényen, mint a Kolozsvári Magyar Napok egy ilyen színvonalas produkcióval lehetünk jelen, mint a Budapesti Operettszínház Összetartozunk gálája” – emelte ki a főigazgató, hozzátéve, hogy a színház azért hozta létre ezt a gálát, hogy bejárják vele a Kárpát-medencét, a magyarlakta vidékeket.

„Bár kicsit késtünk, hiszen a 2020-as év volt a Nemzeti Összetartozás Éve, és arra szerettük volna elhozni ezt a gálát, de ami késik, nem múlik. Itt vagyunk, és jó itt lenni” – fogalmazott Kiss-B. Atilla.

A Budapesti Operettszínház vezetője a Trianoni békediktátum aláírásának centenáriumi évében, 2020-ban indította útjára az Összetartozunk című programsorozatot, amely során az operett mint az egyik legnépszerűbb hungarikum hivatott kulturális hidat képezni az anyaország és elcsatolt területei között. A gálasorozat keretében tavasszal Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is fergeteges sikerű, teltházas koncertet adott a társulat, amely most visszatért Erdélybe, hogy ezúttal Kolozsváron örvendeztesse meg a közönséget az operettirodalom legnépszerűbb szerzőinek, köztük Kálmán Imrének, Lehár Ferencnek, Ábrahám Pálnak, Kacsóh Pongrácnak és Huszka Jenőnek csodaszép dalaival.

Az gálaest folyamán népszerű operett slágerek – köztük a Szép város Kolozsvár, a Szív duett, a Hej, cigány, az Ajk az ajkon, a Délibános Hortobágyon és az Emlékszel még csendültek fel a Budapesti Operettszínház szólistái, Fischl Mónika, Kiss Diána, Széles Flóra, Szendy Szilvi, Dénes Viktor, Homonnay Zsolt, Laki Péter és Ninh Duc Hoang Long előadásában. Közreműködött a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, valamint Zenekara.
Az est karnagya Pfeiffer Gyula, a teátrum főzeneigazgatója, koreográfusa Lénárt Gábor, szerkesztő-rendezője pedig Bori Tamás volt, aki a gála kapcsán kiemelte: „Szeretem Kolozsvárt, nagyon sok szál köt ide. Hosszú évek óta járok például a Kolozsvári Állami Magyar Operába rendezőként, így rengeteg kollégám és barátom van itt. A Kolozsvári Magyar Napok idei záróeseménye egy nagyszabású operett gála volt, a Budapesti Operettszínház művészeivel.

Nagy izgalommal készültünk, mert a szabadtéri előadások gyakran tartogatnak váratlan helyzeteket, ráadásul “családtagok” előtt fellépni mindig nehéz.

Végül sem a délutáni tikkasztó hőség, sem a szemerkélő eső nem akadályozták meg, hogy egy fantasztikus hangulatú este szülessen” – nyilatkozta Bori Tamás, aki a gála egyik legfőbb célját az alábbi gondolattal fogalmazta meg: „Nekünk művészekként kutya kötelességünk az árkok felett hidakat építenünk. Gratulálok az egész stábnak! Köszönjük, Kolozsvár!” – zárta gondolatait a rendező.

A színpadi műsor hangulatát egy pazar látványvilág fokozta, amellyel kapcsolatban Somfai Péter műszaki igazgató így nyilatkozott: „A Mátyás szobor és a Szent Mihály Templom által megteremtett varázslatos panoráma ezúttal azzal a ledfalra vetített látványvilággal egészült ki, amely a korábbi erdélyi gálák során már jól bevált. Két teherautóval szállítottuk a helyszínre a műsor megvalósításához szükséges technikai eszközöket. Külön nehézséget jelentett, hogy az esős idő ellenére minden biztonságosan valósulhasson meg.

A zenekar működésének és a színpadi mozgásoknak a biztosítása, valamint a több mint 200 káprázatos jelmez épségének megóvása is kihívást jelentett” – osztott meg néhány kulisszatitkot a műszaki igazgató.

Az est világítástervezője Bodor Ákos volt, a gála eszmeiségét, nemzeti jellegét hangsúlyozó, látványos jelmezeket pedig Jenei Petra jelmeztárvezető, a gála színpadi látványfelelőse állította össze. Az esemény társszervezője és partnere a Kincses Kolozsvár Egyesület, produkciós menedzserei Szilágyi Fruzsina és Káldi Bernadett voltak.

Budapesti Operettszínház