Szili Katalin szerint kollektív jogok nélkül csak asszimilációt jelent az erdélyi magyar közösség romániai integrációja.
A miniszterelnöki megbízott Sepsiszentgyörgyön, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tisztújító küldöttgyűlésén beszélt erről, miután tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János államtitkár köszönetét az EMNT-nek a magyarországi választásokra való mozgósításban és a levélszavazatok erdélyi összegyűjtésében játszott szerepéért.
Szili Katalin úgy értékelte: a magyar nemzet soha nem volt ennyire erős, egységes, és elszánt a béke, a biztonság, a boldogulás garanciáinak a megszerzésében és biztosításában, mint jelenleg.
Szili Katalin köszönetet mondott az EMNT-nek azért, hogy állhatatosan kiáll az autonómia igénye mellett.
"Innen is üzenem a román többségi társadalomnak: ne higgyenek a politikusaiknak. Nem elszakadásról szól a törekvésünk, hanem arról, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján olyan közösséggé alakuljunk, amely dönthet a saját sorsáról. Párbeszédet kell folytatnunk, hogy értse meg mindenki: itt egy közösség megmaradásáról, jövőjéről, gyermekeink, unokáink identitásáról van szó" - jelentette ki Szili Katalin.
A politikus bírálta a romániai kisebbségpolitikát, amiért a közelmúltban bírósági úton érvénytelenítették Sepsiszentgyörgy városzászlaját és a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását elrendelő minisztériumi rendeletet.
"Egy önmagára kicsit is adó európai országnak ilyet nem szabadna tennie" - jelentette ki.
Úgy vélte: a magyar közösség romániai integrációjához a kollektív jogok romániai elismerése szükséges. "Kollektív jogok nélkül az integráció nem jelent mást, mint asszimilációt" - tette hozzá. Azt is elvárásként fogalmazta meg, hogy a román alkotmány ismerje el államalkotó tényezőnek a romániai magyar közösséget, amiként a magyar alkotmány is elismeri a nemzeti kisebbségek államalkotó jellegét.
Úgy vélte: a nemzetpolitika következő lépéseként az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez (ENSZ) kell fordulni, hogy amiként a tiszta és egészséges környezethez való jog esetében tette, úgy a nemzeti identitás megőrzéséhez való jogot is ismerje el alapvető emberi jognak.
"A globális világ felé kell fordulnunk azért, hogy ha már az identitás kérdését olyan fontosnak tekinti például a gender és LMBTQ kérdésekben, akkor ismerje el nemzeti identitáshoz való jogot is" - fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
