A cél az, hogy a magyar nemzeti közösségek büszkén tudják megélni magyarságukat, nemzethez tartozásukat, jó állampolgárai legyenek saját országuknak, ugyanakkor identitásukat távlatosan meg tudják őrizni - mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötetének bemutatóján, szerdán Budapesten.
A sorozat első kötetében a szerzők, Csernicskó István nyelvész és Tóth Mihály jogász a kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogait mutatja be. A kötet elkészítésében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet működött közre - írja az MTI.
A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közreműködő miniszterelnöki megbízott a kötet kezdeményezőjeként arról beszélt, ha őszre elkészül mind az öt kötete a sorozatnak, olyan látleletet tudnak felmutatni, ami alapján meghatározható,
hol kell és hol lehet javítani a kisebbségek jogainak biztosítása érdekében.
Kiemelte: nagyon fontos, hogy össze lehessen hasonlítani az egyes uniós tagállamok, társult országok - mint 2017 óta Ukrajna - kisebbségvédelmi joganyagát az Európai Unió elvárásaival, és úgy vélte, fontos üzenete van annak, hogy egy ország - akkor is, ha nem kikényszeríthetőek ezek a szabályok - mennyire tartja be a kisebbségvédelmi joganyagot.
Szólt arról is, a könyvsorozat célja, hogy 2021-es pillanatfelvételt készítsenek a határon kívül rekedt kisebbségi közösségek jogairól, és arról, milyen a jogszabályi lehetőségek, keretek biztosítják a kisebbségi közösségek jogait az egyes országokban. Hozzátette: ebben a kérdésben a legérzékenyebb terület a kárpátaljai magyarság helyzete, illetve az ukrán jogszabályi előírások, az utóbbi években ugyanis számtalan esetben szűkítették a kisebbségi jogokat Ukrajnában, amit Magyarország sajnálatosnak tart.
Szili Katalin kifejezte reményét, hogy Ukrajna vissza fog térni ahhoz a kisebbségvédelmi politikához, amelynek mentén az 1990-es években elindult.
Továbbra is fontos a kiállás egymásért, Magyarország a jószomszédság és kooperáció keretében törekszik arra, hogy a közösségeket érintő kérdésekben párbeszéd legyen a két ország között.
Erre a párbeszédre mi bármikor készen állunk - tette hozzá.
Szili Katalin előadásában arról is beszélt, az elmúlt 12 évben megtették a fontos lépéseket a nemzet egyesítése érdekében, ez megjelent többek között az alaptörvényben és az állampolgársági törvényben, a határon túliak szavazati jogának biztosításában, és gazdasági támogatást is nyújtottak a határon túl élőknek, most pedig lehetőség van a "finomhangolásra" a nemzetpolitikában.
Hozzátette: április 3-án "az urnáknál is meg kell védenünk, amit a nemzetpolitikában elértünk".
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében arról beszélt: a kötet a politika, a tudomány és a közigazgatás közreműködésével jött létre. Mint mondta, nemcsak azért fontos, mert tudományos értéke van, hanem azért is, mert politikai szándékuk van azzal, hogy minél tágabb körben megismertessék a kisebbségek jogait. Jelezte: a kötet hamarosan letölthető lesz a kutatóintézet honlapjáról is.
A könyvbemutatón a hallgatóság soraiban ült Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, aki a szerzőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetéshez hozzászólva arról beszélt, mennyire másként gondolkodik a kisebbségek jogairól az ukrán és a magyar fél. Mint mondta, Magyarországon az egyén szabadon dönthet arról, hogyan él kisebbségi jogaival, Ukrajnában azonban az állam dönti ezt el. Kalmár Ferenc megköszönte a szerzők munkáját.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
