A hagyományokhoz híven Ungváron Magyarország Főkonzulátusa valamint a kárpátaljai magyar társadalmi és kulturális szervezetek képviselőinek részvételével közös megemlékezést tartottak az október 23-i nemzeti ünnepünk alkalmából, amely a megyeszékhely központjában a Bagolyvár mellett álló ’56-os emlékműnél vette kezdetét. Az eseményen részt vettek a megye és a város vezetői.
Magyarországon és szerte a nagyvilágban ma a magyarság az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire emlékezik, amelyek 69 évvel ezelőtt a budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődtek, mondta köszöntőjében Albertné Simon Edina konzul. Olyan dicsőséges napok voltak ezek, amelyek kitörölhetetlenül vésődtek bele mindannyiunk szívébe és emlékezetébe. A mai napon csendes koszorúzásokkal ezekre a dicsőséges napokra emlékezünk Kárpátalja több településén is. Soha ne feledjük, hogy a béke és a szabadság nem magától adódik, azért minden korban meg kell küzdeni. Ez most a mi felelősségünk és kötelességünk.
Az ünnepség során verses-zenés összeállítást hallhattunk az Ungvári Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola tanulóitól, akik felidézték a hatvankilenc évvel ezelőtt történt forradalmi eseményeket, majd végül elénekelték a Szkítia zenekar Örökké lobogjon című dalát. A koszorúzást követően a történelmi egyházak jelenlevő lépviselői – Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője és Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye nyugalmazott püspöke – Isten gazdag áldását kérték a jelenlevőkre, a sok megpróbáltatást elszenvedett kárpátaljai magyarságra.
Innen a megemlékezők az ungvári börtön falánál található emlékműhöz vonultak, ahol Albertné Simon Edina arra emlékeztetett, hogy a népfelkelést leverését követő vészterhes időkben a fegyintézetben hónapokon át többszáz magyar forradalmárt és jónéhány velük rokonszenvező kárpátaljai lakost tartottak fogva. Sokukat kegyetlenül vallattak, megkínoztak. A konzulasszony szólt arról is, hogy ebben az épületben raboskodott egy ideig többek között gróf Esterházy János felvidéki politikus, aki a második világháború idején segítette az üldözött zsidókat, németeket, és más nemzethez tartozó szükségben szenvedőket, és akit 1945-ben a kommunisták letartóztattak és tíz év kényszermunkára ítélték. A kényszermunkát követően a Csehszlovák Népbíróság halálra ítélte, később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatta. A mai napon tehát 1956 hősei mellett fejet hajtunk gróf Esterházy János emléke előtt is.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
