A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora március második hetét Erdővidéknek szenteli. A zenei összeállításban a hallgatók az Erdővidéket is magában foglaló Székelyföld népzenéjéből hallhatnak válogatást - közölte Dr. Csermák Zoltán lapunkkal.
A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora a jövő héten az Erdővidékkel foglalkozik.
Az erdélyi Erdővidék az Olt és Kishomoród völgyei között, a Baróti-medencében, Háromszék északnyugati csücskében húzódik. A vidék központja Barót városa. Erdővidék lakosságának fő foglalkozása a földművelés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás.
A két világháború közt Erdővidék gazdag volt a táncalkalmakban. Ezek szervezését ekkor még többnyire a falu nagylegényei vállalták magukra. Errefelé egészen az 1990-es évekig viszonylag nagy számban működtek falusi bandák. A cigányzenekarok dallamkészletét a vidék táncai határozták meg. Ezek szerint repertoárjukat két fő csoportba oszthatjuk: a hagyományos magyar táncok kísérődarabjaira, és az idegen eredetű polgári táncok dallamaira. Erdővidékről mintegy tizennyolc táncot ismerünk. Ezeket két fő stílusrétege jellemzi: a „törzsökös” magyar táncok, valamint a kötött polgári táncok. A Székelyföldön többféle elnevezést is viselő verbunk a két világháború között rögtönzött egyéni és csoportos formában is élt. A „csűrdöngölő”, „falramászós” vagy székelyverbunk neveket viselő férfitáncok a táncalkalmak csökkenésével elsőként estek ki a táncrendből. Ezekből a legényesekből napjainkra Erdővidéken csak töredékek maradtak fenn. A Homoród mentén és Erdővidéken is létezik egyfajta marosszéki nevű tánc, de a motívumai és ütembeosztása alapján nem azonos a Marosszéken elterjedt forgó-forgatós tánctípussal. Az erdővidéki marosszéki változat stílusa sokkal inkább a vidéken mindenütt elterjedt polgári kötött páros táncra, a ceppelre emlékeztet. A táncrendben különálló táncként, falvanként változóan, hol a polgári táncok után, hol pedig a sebes csárdás után táncolták. Erdővidéken gazdag a polgári eredetű kötött páros táncok ciklusa, melyeknek „némötös” a nevük. Meg kell még említenünk az errefelé igen elterjedt dramatikus táncokat is. Ilyen volt például az úgynevezett kecskejárás. A fából faragott kecske fejét bárány- vagy éppen kecskebőrrel vonták be, és egy botra rögzítették. A fej alsó állkapcsa mozgatható volt, melyet a táncos egy madzag rángatásával hozott működésbe. A kecskejáró csoport tagjai a bekérő, a főpásztor, a „kicsi szóga” és a zenész voltak. A „szóga” fehér báránybőr subát és fehér bundasapkát viselt, kezében pásztorbotot vitt. A főpásztor öltözéke fekete suba és bundasapka volt, kezében láncos botot tartott. A zenész öltözéke egyszerű civil ruha, hangszere pedig lehetett furulya, szájharmonika vagy harmonika. Régen ezt a szokást a karácsony és újesztendő közti időben gyakorolták, és csak később került át a farsangi ünnepkörbe.
Szerkesztő: Éri Márton
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
