Míg az OECD országok - köztük az oktatási "mintaállamok" átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as méréshez képest, Magyarország esetében nem volt szignifikáns változás - hangsúlyozta a legutóbbi PISA-mérés friss eredményeit bemutató sajtótájékoztatón kedden az Oktatási Hivatal elnöke.
Brassói Sándor elmondta: a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD kedden közzé tette a 2022 tavaszán 81 ország részvételével végzett nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment) mérés eredményeit. A mérés hazai lebonyolítója az Oktatási Hivatal (OH) volt.
A "nagyon fontos látleletet" adó, a 15 éves diákok szövegértését, valamint matematikai és természettudományos készségeit mutató vizsgálat meglepő eredményeket hozott - jelentette ki az OH elnöke. Közölte: nagyon nagy visszaesés volt olyan, oktatási mintaországnak tartott államok esetében, mint Izland, Norvégia, Hollandia, sőt Finnország, a "világ éltanulója".
Magyarországon azonban a járvány és a nehéz gazdasági helyzet dacára sikerült megtartani, sőt valamelyest javítani az eredményeken,a digitális átállást is sikerrel vették a tanulók, még a rosszul teljesítő diákok aránya is csökkent - tette hozzá Brassói Sándor.
Kitért arra, hogy bár a mérést általában háromévente szervezik meg, a Covid-járvány miatt később került rá sor, és teljesen digitális alapon zajlott, szokás szerint komoly minőségbiztosítás mellett. Az eredmények igazolták azt, amitől a szakemberek tartottak: az oktatási rendszereket olyan hatás érte a pandémia során, ami világszerte visszavetette a diákok teljesítményét, sokan lemaradtak a tantermen kívüli oktatás miatt - mondta az OH elnöke.
Velkey Kristóf Gábor, az OH köznevelési elemzési főosztályának vezetője közölte: a 2022-es PISA-felmérés az eddigi legnagyobb részvétellel zajlott, 37 OECD-tagország és 44 partnerország vett benne részt. Magyarországon 270 oktatási intézmény 6198 tanulója töltötte ki a teszteket.
Matematikából az OECD-országok tanulóinak átlageredménye 472 pont lett, a magyar tanulóké 473 pont; természettudományból az OECD átlageredmény 485 pont, a magyar diákoké 486 pont, szövegértésből az OECD-átlag 476 pont, a magyar eredmény 473 pont - részletezte a főosztályvezető.
Beszámolt arról, hogy matematikából hat kelet-ázsiai ország - Szingapúr, Makaó-Kína, Tajvan, Hongkong-Kína, Japán és a Koreai Köztársaság - minden más résztvevő országnál jobb eredményt ért el, az európai államok közül Észtország és Svájc teljesítménye emelkedik ki. Szövegértés területén a hat legjobban teljesítő ország Szingapúr, Írország, Japán, a Koreai Köztársaság, Tajvan és Észtország. Természettudományból Szingapúr, Japán, Makaó-Kína, Tajvan, a Koreai Köztársaság és Hongkong-Kína bizonyultak a legsikeresebbnek, az európai uniós államok közül pedig Észtország.
Velkey Kristóf kitért arra is, hogy a PISA-vizsgálat képességskálákon helyezi el a diákok eredményeit; az EU célkitűzése, hogy az alapszintnek számító 2. képességszintet el nem elérő tanulók aránya mindhárom mérési területen 15 százalék alá csökkenjen. Matematikából a 2. képességszintet elérők aránya most OECD átlagban 68,9 százalék volt, a magyar eredmény 70,5 százalék, szövegértésből az átlag 73,7 százalék, Magyarországon 74,1 százalék, természettudományból ugyanez az aránypár 75,5 illetve 77,1 százalék.
A PISA-mérés adatai azt mutatják, hogy az egy főre jutó nemzeti össztermékhez képest magasabb szinten teljesítünk - emelte ki a főosztályvezető. Elmondta azt is, hogy a családi háttér eredményekre gyakorolt hatását mutató magyar ESCS-index (economic, social and cultural status index) megegyezik az OECD átlaggal.
Brassói Sándor rámutatott arra is, hogy a vizsgálat során a magyar tanulóknak az OECD-átlagnál (76 százalék) nagyobb hányada, 81 százaléka vallotta, hogy könnyen szerez barátokat az iskolában, és nagyjából ugyanennyien érzik a közösséghez tartozónak magukat.
A tanulók elégedettsége az életükkel sok országban romlott az elmúlt években, az OECD-államokban 2018-ban a tanulók 16 százaléka, 2022-ben már 18 százaléka nem volt megelégedve az életével. Magyarország esetében ezzel ellenkező tendencia volt megfigyelhető, 2022-ben a magyar tanulók 13 százaléka nem volt megelégedve az életével, 2018-ban ez még 16 százalék volt - fejtette ki az OH elnöke.
Megjegyezte: a magyar tanulóknak mindössze hét százaléka nem érzi biztonságban magát az iskolába menet, öt százaléka a tanteremben és nyolc százaléka az iskola más helyiségeiben, ezek egy-két százalékkal alacsonyabbak, mint az OECD átlag.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
