Az „Őszi módszertani napok Beregszászban” rendezvénysorozat első állomásán november 6-án gyakorlati módszertani foglalkozásra (Workshop) került sor a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata szervezésében a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák Egészségtan (Egészség, biztonság és jólét) tantárgyat oktató pedagógusai részére.
A szemináriumon megjelent pedagógusokat Gabóda Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának vezetője köszöntötte, majd „A pedagógusok mentális egészségének támogatása és annak lehetőségei” témakörben elméleti és gyakorlati (tréning) foglalkozásra került sor. A foglalkozás középpontjában az iskolai mentálhigiéné a pedagógusok oldaláról, a pedagógusi munka során felmerülhető stresszt befolyásoló tényezők, valamint a kiégés jelensége kérdéskörök álltak.
A tanár munkája során bármikor olyan helyzetekkel kerülhet szembe, amelynek következményei kihathatnak testi, lelki egészségére. Erre befolyással van a pedagógusi pálya alapfeladatai közé sorolandó értékközvetítés, amelynek megvalósítása a tanár kötelezettségeihez tartozik. Az értékek szubjektív megítéléséből adódik, hogy az oktatónak kell megtalálni azokat az irányvonalakat, amelyeket ő maga is képvisel, valamint követendő értékekként is meg tud jeleníteni a tanulók számára. A megfelelő értékek konzekvens vállalása és a környezettel való elfogadtatása sok esetben lelkileg megterhelő konfliktusokkal is együtt jár.
Napjainkban a pedagógusok túlterheltsége is társadalmilag elismert vélekedés. A tanárokra nézve ez az órák megtartása mellett az órákra való felkészülést, az adminisztrációt, valamint a folyamatos szakmai tájékozódást jelenti. Ezt a helyzetet jelentős mértékben mélyíti az is, hogy a tanárok a munkájuk során olyan felelősséget is magukra vállalnak, amelyek nem minden esetben az ő feladatuk lenne. Ez szoros kapcsolatban áll azokkal a félelmekkel (például a kudarctól, hatalomtól, konfliktusoktól, egzisztenciális gondoktól), amelyekkel a legtöbb nevelő találkozik a pályáján eltöltött évek alatt, így nem meglepő, hogy ezek mellett az önértékelési szintjük is alacsony. A leterheltség érzését mélyítik a munkából fakadó, szerteágazó személyes kapcsolatok is: gyermekekkel, szülőkkel, kollégákkal, felettesekkel (Farkas Péter: A pedagógusi szakma mentálhigiénés aspektusai: a pedagógusok lelki egészsége, 2011).
A tanári stressz kialakulásának a szakemberek több okot is tulajdonítanak. Külső tényezőkhöz sorolják még a fent említettek mellett a homályos tanári szerepelvárásokat, az észszerűtlen időbeli követelményeket, az osztálylétszám nagyságát, a nem megfelelő adottságokat, fizetési szempontokat. Ezen stresszorok hatását erősítheti még a nem megfelelő iskolai vezetés is (Haberman, M., Teacher Burnout In Black & White. The Haberman Educational Foundation, 2004).
A különböző vizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy a tanári stressz miatt a pedagógusok 30 százaléka intenzív, komoly feszültséget él át a munkája során, 10 százaléka neurotikus, 14 százalékuk hajlamos a neurózisra, 40 százalékuk hajlamos a szorongásra, 29 százalékuk szomatikus panaszról, illetve 24 százalékuk a stressz okozta szomatikus tünetekről szenved (Horváth-Szabó Katalin: A tanári stressz és következményei. Pedagógia Szemle, 1990/1, 14-19.).
A KIÉGÉS manapság egyre jobban elterjedt fogalommá válik a közéletben. Életünk bármely szakaszában találkozhatunk e jelenséggel, azon belül is elsősorban a munkánkkal kapcsolatban. Ennek a veszélynek azonban főleg a humán foglalkozásúak vannak kitéve. A kiégés fogalmát először Freudenberger használta, és a következőképpen határozta meg: „Ez a szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s amelyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek”. A kiégést valamely tartós stressz váltja ki, amellyel az érintett személynek folyamatosan meg kell küzdenie munkavégzése során. A kiégés bármely életszakaszban kialakulhat, hiszen ez az állapot inkább szociális, mint individuális természetű (Fekete Sándor: Segítő foglalkozások kockázatai: helfer szindróma és burnout jelenség. Psychiatria Hungarica. 6. 2011).
A pedagógusok esetében a kiégés lehetséges okai közé szokták sorolni az oktatásban egyre nagyobb számban megjelenő problematikus diákok által okozott konfliktushelyzeteket, a hierarchikus bürokratikus rendszer által szabott szigorú kereteket, az iskola rossz felszereltségét. Befolyással lehetnek ezeken kívül a kiégés kialakulására a munkatársak közötti bizalmi viszonyok minősége, az iskolát érintő döntésekbe való beleszólás hiánya, valamint a környezet túlzó elvárásai. A kiégés során a tanár elveszíti azon személyek iránti érdeklődését, akikkel a munkája során kapcsolatba kerül, valamint a segítő, empátiás képességének mértéke is lecsökken. A tanárok kiégése tehát egy olyan állapot, amit az elidegenedés, a kimerültség és egy alacsony teljesítményérzet okoz (Farkas Péter: A pedagógusi szakma mentálhigiénés aspektusai: a pedagógusok lelki egészsége, 2011).
A kiégés állapota megelőzésében, elsősorban a társadalmi mértékű prevenciónak nagy szerepet tulajdonítanak, miközben az egyén saját maga is sokat tehet a lelki egészsége védelméért. Elsősorban tanulással segíthet magán, ami jelen esetben a világ felé való fordulást jelenti, más emberek iránti érdeklődést és az információk gyűjtését. Az új, reális célok, feladatok kitűzése is egy új lendületet adhat ahhoz, hogy kimozduljon ebből a helyzetből a kimerült ember. Jótékony hatással bír még többek között, ha a mindennapi tevékenységek közé az illető beiktat szokatlan, az újdonság erejével ható mozzanatokat, kikapcsolódási lehetőségeket. Érdemes keresni a flow élményt, vagyis olyan programokat, amelyek örömöt, lelkesedést nyújtanak. Ha lehetőség van rá, akkor ajánlatos csökkenteni az igénybevételt, a munkatempót. Hosszútávon kímélő hatású lehet az is, ha az egyén megtanul nemet mondani és a felelősséget áthárítani.
A foglalkozást dr. Berghauer-Olasz Emőke docens (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) és Bárdos Nóra mentálhigiénés segítő szakember vezette.
KPTI Beregszászi Tagozat
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Az orosz hadsereg két rakétával, valamint 107 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra.
Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
Az év eleje óta a megyében összesen 17 ember vesztette életét tűz következtében.
Voliny megyében büntetőeljárás indult egy 38 éves nő ellen, akit kiskorú gyermekkereskedelemmel gyanúsítanak
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
