Az „Őszi módszertani napok Beregszászban” rendezvénysorozat első állomásán november 6-án gyakorlati módszertani foglalkozásra (Workshop) került sor a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata szervezésében a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák Egészségtan (Egészség, biztonság és jólét) tantárgyat oktató pedagógusai részére.
A szemináriumon megjelent pedagógusokat Gabóda Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának vezetője köszöntötte, majd „A pedagógusok mentális egészségének támogatása és annak lehetőségei” témakörben elméleti és gyakorlati (tréning) foglalkozásra került sor. A foglalkozás középpontjában az iskolai mentálhigiéné a pedagógusok oldaláról, a pedagógusi munka során felmerülhető stresszt befolyásoló tényezők, valamint a kiégés jelensége kérdéskörök álltak.
A tanár munkája során bármikor olyan helyzetekkel kerülhet szembe, amelynek következményei kihathatnak testi, lelki egészségére. Erre befolyással van a pedagógusi pálya alapfeladatai közé sorolandó értékközvetítés, amelynek megvalósítása a tanár kötelezettségeihez tartozik. Az értékek szubjektív megítéléséből adódik, hogy az oktatónak kell megtalálni azokat az irányvonalakat, amelyeket ő maga is képvisel, valamint követendő értékekként is meg tud jeleníteni a tanulók számára. A megfelelő értékek konzekvens vállalása és a környezettel való elfogadtatása sok esetben lelkileg megterhelő konfliktusokkal is együtt jár.
Napjainkban a pedagógusok túlterheltsége is társadalmilag elismert vélekedés. A tanárokra nézve ez az órák megtartása mellett az órákra való felkészülést, az adminisztrációt, valamint a folyamatos szakmai tájékozódást jelenti. Ezt a helyzetet jelentős mértékben mélyíti az is, hogy a tanárok a munkájuk során olyan felelősséget is magukra vállalnak, amelyek nem minden esetben az ő feladatuk lenne. Ez szoros kapcsolatban áll azokkal a félelmekkel (például a kudarctól, hatalomtól, konfliktusoktól, egzisztenciális gondoktól), amelyekkel a legtöbb nevelő találkozik a pályáján eltöltött évek alatt, így nem meglepő, hogy ezek mellett az önértékelési szintjük is alacsony. A leterheltség érzését mélyítik a munkából fakadó, szerteágazó személyes kapcsolatok is: gyermekekkel, szülőkkel, kollégákkal, felettesekkel (Farkas Péter: A pedagógusi szakma mentálhigiénés aspektusai: a pedagógusok lelki egészsége, 2011).
A tanári stressz kialakulásának a szakemberek több okot is tulajdonítanak. Külső tényezőkhöz sorolják még a fent említettek mellett a homályos tanári szerepelvárásokat, az észszerűtlen időbeli követelményeket, az osztálylétszám nagyságát, a nem megfelelő adottságokat, fizetési szempontokat. Ezen stresszorok hatását erősítheti még a nem megfelelő iskolai vezetés is (Haberman, M., Teacher Burnout In Black & White. The Haberman Educational Foundation, 2004).
A különböző vizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy a tanári stressz miatt a pedagógusok 30 százaléka intenzív, komoly feszültséget él át a munkája során, 10 százaléka neurotikus, 14 százalékuk hajlamos a neurózisra, 40 százalékuk hajlamos a szorongásra, 29 százalékuk szomatikus panaszról, illetve 24 százalékuk a stressz okozta szomatikus tünetekről szenved (Horváth-Szabó Katalin: A tanári stressz és következményei. Pedagógia Szemle, 1990/1, 14-19.).
A KIÉGÉS manapság egyre jobban elterjedt fogalommá válik a közéletben. Életünk bármely szakaszában találkozhatunk e jelenséggel, azon belül is elsősorban a munkánkkal kapcsolatban. Ennek a veszélynek azonban főleg a humán foglalkozásúak vannak kitéve. A kiégés fogalmát először Freudenberger használta, és a következőképpen határozta meg: „Ez a szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s amelyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek”. A kiégést valamely tartós stressz váltja ki, amellyel az érintett személynek folyamatosan meg kell küzdenie munkavégzése során. A kiégés bármely életszakaszban kialakulhat, hiszen ez az állapot inkább szociális, mint individuális természetű (Fekete Sándor: Segítő foglalkozások kockázatai: helfer szindróma és burnout jelenség. Psychiatria Hungarica. 6. 2011).
A pedagógusok esetében a kiégés lehetséges okai közé szokták sorolni az oktatásban egyre nagyobb számban megjelenő problematikus diákok által okozott konfliktushelyzeteket, a hierarchikus bürokratikus rendszer által szabott szigorú kereteket, az iskola rossz felszereltségét. Befolyással lehetnek ezeken kívül a kiégés kialakulására a munkatársak közötti bizalmi viszonyok minősége, az iskolát érintő döntésekbe való beleszólás hiánya, valamint a környezet túlzó elvárásai. A kiégés során a tanár elveszíti azon személyek iránti érdeklődését, akikkel a munkája során kapcsolatba kerül, valamint a segítő, empátiás képességének mértéke is lecsökken. A tanárok kiégése tehát egy olyan állapot, amit az elidegenedés, a kimerültség és egy alacsony teljesítményérzet okoz (Farkas Péter: A pedagógusi szakma mentálhigiénés aspektusai: a pedagógusok lelki egészsége, 2011).
A kiégés állapota megelőzésében, elsősorban a társadalmi mértékű prevenciónak nagy szerepet tulajdonítanak, miközben az egyén saját maga is sokat tehet a lelki egészsége védelméért. Elsősorban tanulással segíthet magán, ami jelen esetben a világ felé való fordulást jelenti, más emberek iránti érdeklődést és az információk gyűjtését. Az új, reális célok, feladatok kitűzése is egy új lendületet adhat ahhoz, hogy kimozduljon ebből a helyzetből a kimerült ember. Jótékony hatással bír még többek között, ha a mindennapi tevékenységek közé az illető beiktat szokatlan, az újdonság erejével ható mozzanatokat, kikapcsolódási lehetőségeket. Érdemes keresni a flow élményt, vagyis olyan programokat, amelyek örömöt, lelkesedést nyújtanak. Ha lehetőség van rá, akkor ajánlatos csökkenteni az igénybevételt, a munkatempót. Hosszútávon kímélő hatású lehet az is, ha az egyén megtanul nemet mondani és a felelősséget áthárítani.
A foglalkozást dr. Berghauer-Olasz Emőke docens (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) és Bárdos Nóra mentálhigiénés segítő szakember vezette.
KPTI Beregszászi Tagozat
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Friss hírek
Legolvasottabb
