Trianon nemcsak az országot, de a református egyházat is szétszakította. A később Kárpátaljának nevezett régióba került reformátusságnak az új államhatalom kötelékében az önálló egyházkerületet is meg kellett szervezni. Hogy ez akkor milyen kihívások elé állította a lelkészeket, a gyülekezeteket, milyen nehézségeket kellett leküzdeniük az egyházkerület létrehozóinak, hogyan zajlott az első püspökválasztás, s milyen reményekkel indultak az új úton – erről s hasonló kérdésekről hallhattunk igencsak tartalmas előadásokat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke és a Kárpátaljai Református Egyházkerület a Narancsik Imre Kutatói Műhely (NIKM) közreműködésével a 100 éves Kárpátaljai Református Egyház tiszteletére a főiskolán szervezett emlékkonferencián.
Az alkalom a beregszászi református gyülekezet kamarakórusának szolgálatával vette kezdetét, majd Zán Fábián Sándor püspök áhítatában a hálaadás fontosságára hívta fel a figyelmet, hisz minden nehézség ellenére mindezidáig megtartott az Úr bennünket. Az elmúlt száz esztendő történésein végig nézve meg kell látnunk Isten csodáit, hogy a pusztulásra ítélt népének mindenkor erőt adott, felemelte, az ateista diktatúra hosszú évtizedei, a második világháború után, megmutatta, s megmutatja a mai helyzetben is, hogy az Úr az Isten. Sok vihart csendesített el, sok támadást vert vissza, mindig erősebb volt a földi hatalmaknál, a pusztító fegyvereknél, háborúknál, mutatott rá a püspök. Megtartattunk, mert az övéi vagyunk, az ő nyája, mert – ahogy a 100. zsoltár is mondja – „Mert jó az ÚR, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre”. Ez ad reményt ma is.
Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a Rákóczi Főiskola könyvtárigazgatója, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék docense, a konferencia főszervezője kiemelte: a történészek egyik fontos feladata, hogy az elfeledett lapokat leporolják s hitelesen feltárják a múltat. Ezt teszik azok a kutatók is, akik ma a Kárpátaljai Református Egyház elmúlt száz évének történéseit mutatják be.
Kárpátaljai szolgálatom rövid ideje alatt megtapasztaltam, hogy itt egy élő közeg, erős magyar közösség van, kezdte köszöntőjét Buczkó István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja. Aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az embernek mindig kell legyen célja, s nemcsak az egyénnek, de a közösségnek is. A kárpátaljai magyarságnak ahhoz, hogy megőrizze identitását, nagyon nagy szüksége van az egyházakra, s arra a lelki támaszra, amit az egyházak nyújtanak az embereknek, fogalmazott a diplomata, aki Isten nemzedékről nemzedékre megtartó szeretetét kérte a centenáriumát ünneplő Kárpátaljai Református Egyház, illetve az itteni magyarság számára.
A Kárpátaljai Református Egyház közösség- és identitásformáló szerepét emelte ki köszöntőjében Fodor Gyula, a Rákóczi Főiskola rektorhelyettese, aki rövid történelmi áttekintésében nagyra értékelte, hogy a sok-sok nehézséget, megpróbáltatást átélt közösség, a KRE kitartott, vezető erejévé vált a kárpátaljai magyarságnak. A tevékenységét megbénító szovjet ateista rendszer szorításának gyengülésével, az első adandó alkalmakat kihasználva felállt, új lendülettel erősítette, építette az egyházat, új intézményeket hozott létre. A rektorhelyettes abbéli reményének adott hangot, hogy a politika viharai között is megsegít a Jóisten, engedi az egyház küldetésének beteljesítését az egész magyar közösség érdekében.
A köszöntőbeszédeket követően a Reformátusok és Trianon című dokumentumfilmet vetítették le, melyből megismerhettük, miként alakult a Kárpát-medencében az elszakított magyar nemzetrészek reformátusságának élete.
A továbbiakban a KRE történelmét kutató tanárok, lelkészek számoltak be munkájuk eredményéről, amit Szakál Imre előadása alapozott meg a csehszlovák Kárpátalja első öt évének bemutatásával. Orosz Zsolt zápszonyi lelkész Bertók Bélának a KRE megalakulásában játszott szerepéről, püspökké választásának körülményeiről beszélt, Szamborovszkyné Nagy Ibolya Bertók Béla és Bary Gyula munkakapcsolatáról, Radvánszky Ferenc kaszonyi lelkész pedig a KRE szerveződésénél kialakult személyes viszonyok motivációiról és irányairól tartott igencsak érdekfeszítő előadást. Molnár D. Erzsébet történész (Rákóczi Főiskola) Szútor Jenő beregszászi református lelkész kálváriája a csehszlovák államhatalommal címmel tartott előadást, Székely Marianna történelemtanár, a Narancsik Imre Kutatói Műhely munkatársa egy ugocsai gyülekezet mindennapjait mutatta be az első világháborút követő területrendezések tükrében, Túri László történész (NIKM) pedig egy élni akaró gyülekezetnek (a Kígyósi Református Egyházközség) a Trianon utáni kiútkeresését boncolgatta.
Az alkalomra minikiállítással készült a Kárpátaljai Református Egyház Levéltára és Múzeuma, melyet Szilvási Erzsébet igazgató mutatott be. P. Szalay Emőke muzeológus (Debrecen) jóvoltából egy másik kiállítás anyagával is megismerkedhettek a résztvevők, mely a kárpátaljai református templomok felújítási programjának eredményeit tárta elénk a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeumának tablóin keresztül.
Marton Erzsébet
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
