Harminc évvel ezelőtt egy olyan nagyszabású kulturális projekt vette kezdetét, amely a kárpátaljai magyar kultúra megőrzését és terjesztését tűzte ki célul. A teátrum azóta a magyar nyelvű kulturális élet egyik legmeghatározóbb intézménye lett, több mint negyedszázada szórakoztatja és lelkesíti az itteni közösséget, hangzott el azon az ünnepségen, amelyen Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház 30. születésnapjára emlékeztek. Az évfordulót a társulat ezen a héten nagyszabású színházi fesztivállal méltatja, melynek nyitórendezvényére kedden került sor.
Ebből az alkalomból a színház dísztermében bemutatták azokat a jelmezeket, ruhákat, amelyeket számos emlékezetes előadáson a színészek viseltek. A falon elhelyezett tablókon pedig a társulat által színre vitt ikonikus darabok főbb jeleneteit megörökítő fotókban gyönyörködhettünk.
A beregszászi színház a működése óta eltelt három évtizedben a magyar drámairodalom kiemelkedő alkotásai közül jónéhányat bemutatott. Ilyen volt Az ember tragédiája, a Tóthék, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Liliomfi, A szarvassá változott fiú, vagy a legutóbbi, a Petőfi születése 200. évfordulója alkalmából bemutatott A helység kalapácsa. A világ drámairodalma csúcsteljesítménye közül a Don Quijute, az Ahogy tetszik, a Szentivánéji álom, a Háztűznéző, a Gyilkosság a székesegyházban, illetve a Godot-ra várva darabot láthatták a nézők.
A beregszászi teátrum a kezdetektől fogva kettős küldetést vállalt fel, hangsúlyozta a fesztivál nyitórendezvényén Sin Edina, a színház igazgatója. Egyrészt azt, hogy őrizze a magyar nyelvet és terjessze nemzeti kultúránkat, benne a legnemesebb színházi hagyományokat, másrészt pedig közönséget kívánt nevelni. Ez utóbbi Kárpátalján a kezdetektől fogva óriási kihívást jelentett, hisz színházunk megalakulása előtt vidékünkön egyetlen hivatásos színtársulat sem működött. Most, ezen az évfordulón szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy társulatunk mindkét feladatát eddig sikerrel teljesítette. Mint ahogy híven őrizzük földünknek, Fedák Sárinak a múlt század eleje népszerű primadonnájának az emlékét, mondta az igazgató asszony.
A színházteremben a Cseh Tamásról szóló zenés produkció bemutatása előtt először Albertné Simon Edina, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja olvasta fel Bacskai József főkonzul levelét. Magyarország mindenkori kormányának alkotmányos kötelessége a külhonban rekedt nemzetrészek szülőföldön történő boldogulásának elősegítése. Az anyaországi döntéshozók tisztában vannak azzal, hogy mennyire fontos a kulturális intézmények támogatása, megőrzése. Öröm látni, hogy a súlyos helyzet ellenére a társulat újabb és újabb premierre készül, így bizonyítva, hogy a háborús körülmények közepette is él, működik, bátorít minket és hitet ad, áll a levélben.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője arra emlékeztetett, hogy a színház mostani tevékenysége jó példa arra, hogy miként lehet túlélni a nehéz, embert próbáló időket.
Halina Lompart, a Kárpátaljai Katonai Közigazgatás kulturális főosztályának megbízott vezetője köszönetet mondott a színház irányítóinak, hogy a háború kitörésének első heteiben befogadták a harcok elől hozzánk menekülőket, szállást és ellátást biztosítva számukra. Az osztályvezető díszoklevéllel ismerte el a színház igazgatójának, Sin Edinának a tevékenységét.
Örömteli pillanat, hogy teltház mellett kerül sor a fesztivál nyitó előadására, mutatott rá a társszervezők nevében felszólaló Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke, aki megköszönte a társulatnak, hogy ide hozták számunkra a nagyvilágot.
Visszatekintőjében Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke beszámolt róla, hogy a kezdetekkor a hatalom részéről milyen ígéretekkel biztatták az újonnan alakult társulat színészeit, melyekből az idők során sajnos vajmi kevés valósult meg. Ám nem adták fel, megfogadták a madáchi intést, „mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál” – mint ahogy tették ezt azokban az időkben a Rákóczi Főiskola megálmodói is. Köszönet azért, hogy a színház a mindent elárasztó kulturális tömegáru helyett a magas kultúra kiemelkedő darabjait hozták el és mutatták be nekünk.
A közönséget kell szolgálni akkor is, amikor az építkezés időszakát éljük, s akkor is, amikor a túlélésért küzd a társulat – áll Vidnyánszky Attilának, a beregszászi színház alapító főrendezőjének az ünneplőkhöz írott levelében. Mindig is töretlen hit, kitartás és elszántság jellemezte a társulat tagjainak hozzáállását, s maradjon ez a továbbiakban is így.
A Füst a szemében produkció Cseh Tamás életútjának legfontosabb állomásait eleveníti fel a zenész által írt visszaemlékezés és az előadás során elhangzó húsz ikonikus dal segítségével. Újra meggyőződhettünk róla, hogy a főként Bereményi Géza szövegére Cseh Tamás által komponált dalok ma is milyen átütő erővel bírnak. Ezért sokezres a Cseh Tamás-dalok kedvelőinek tábora ma is, az előadó halála után bő egy évtizeddel is. A két nagyszerű előadótól, Szabó Balázstól és Vecsei H. Miklóstól megtudtuk, hogy a most bemutatott Füst a szemében – Cseh Tamás története és dalai című produkciójuk tavaszra készült el, melyet eddig mintegy félszáz helyszínen mutattak be.
Érdekesség: a beregszászi volt az első külhoni előadás.
Kovács Elemér
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Friss hírek
Legolvasottabb
