Főszerepben a zongora és a népzene - Erdélyi koncertsorozat Brahms népszerű művéből

Különleges programsorozattal készül az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány október végén: négy városban mutatja be Brahms Magyar táncok című művének négykezes átiratát. A koncertek aktualitása egy könyv kiadásához, Sziklavári Károly Brahms monográfiájához kötődik.

Különleges programsorozattal készül az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány: október végén, négy koncerten mutatja be Johannes Brahms legismertebb művének a Magyar táncoknak 21 darabból álló színes világát. A hangversenyeken az eredetileg zongorára, négy kézre írt válogatott darabok – Elek Szilvia és Kassai István előadása – mellett megelevenednek a dallamok „eredetijei” is, Bíró Júlia és a Heveder zenekar értő tolmácsolásában. A koncertek különleges eseménye Sziklavári Károly intézmény független kutató Johannes Brahms magyar táncai - Források, hagyomány, párhuzamok, utóhatás című könyvének bemutatója, a kötet a világon először foglalja össze alapos részletességgel a sorozat dallamainak forrásvidékét. A szerző szavait idézzük.

„Nem kizárólag, de elsődlegesen a magyar zenével – ezen belül az utóbbi századok anyagával – foglalkozom. A kutatási lista igen hosszú, a teljesség igénye nélkül: Liszt, Erkel, Mosonyi, Bartók, Kodály és Dohnányi neve szerepel rajta. A kutató a munkája során előbb-utóbb eljut Brahms magyar vonatkozásaihoz, a Magyar táncokhoz is. Egy újabb motivációt is említhetek. A Hungaroton kiadványai a 80-as években, az ezredforduló táján pedig számos hangverseny foglalkozott például a Bartók és Kodály művek forrásanyagával: ennek nyomán a feldolgozott dallamok eredeti formájukban is megszólaltak.

Brahmsot tekintve, feleségem Elek Szilvia ötlete volt, hogy rávilágítsunk a nagy német zeneköltő zenéjének eredetére is. A koncepció koncertekben öltött testet, ezután elkészült egy dupla CD-kiadvány Brahms és a magyar hagyomány címmel a Naxos kiadó gondozásában: ezen a mostani koncertek közreműködői, valamint két énekes és egy hegedűművész szerepelnek.
A kutatások sok érdekes, kevésbé ismert tényre világítottak rá. A Táncok közül kettőt a szerző komponált (a 14. és a 16.), a többieket tekintve (a 3. és a 7.) a világhírű hegedűművész Reményi Ede szerzeményén alapul, jóllehet az előbbinél Reményi is felhasznált már egy magyar dallamot. Nagyon nehéz határt vonni a népi és a népies zene között is, de elmondható, hogy a német szerző sorozatának fele a népi dallamkinccsel érintkezik, tehát népi variáns is része. Brahms nem gyűjtött népzenét, de felhasznált népi dallamnak számító anyagot. Eklatáns példa erre a 9. tánc, amiben van egy olyan rész, ami megegyezik Kodály Kállai kettősének záró melódiájával (Nem vagyok én senkinek sem adósa…). Végezetül idézném a 11. táncot, aminek – variánsát tekintve – zenéje megjelenik a Galántai táncok című Kodály kompozícióban.”

A határokon átívelő programsorozat zárásaként október 30-án Budapesten is bemutatják a kiadványt, amelyhez ünnepi koncert is kapcsolódik a Hagyományok Házában. A fővárosi esemény különleges zenei élményt ígér: ezúttal Pál István ’Szalonna és Bandája’ muzsikál, akik a Kárpát-medence népzenei hagyományait hitelesen és friss lendülettel szólaltatják meg. A budapesti bemutató méltó lezárása lesz az október 25–28. között zajló programsorozatnak, amely a népi kultúra sokszínűségét és élő hagyományát ünnepli.

Információk: https://ehh.ro/hirek/brahms-magyar-tancai-es-forrasvidekuk-konyvbemutat…

 

---

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek