Anyák napi pályázat eredményhirdetése az Ortutay Központban - Szeretetből szőtt gyönyörű emlék

Meghitt, ünnepi hangulat lengte be május 2-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központot, ahol a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület és az Ortutay Központ közös szervezésében meghirdetett anyák napi versíró és fotópályázat eredményhirdetésére került sor. Az alkalom nem csupán díjátadó volt, hanem szívből jövő főhajtás az édesanyák, nagymamák és keresztanyák előtt – azok előtt, akik életünk első és legmaradandóbb szeretetét adják.

A szervezők idén új kezdeményezéssel gazdagították programkínálatukat: az anyák napjához kapcsolódva arra hívták a pályázókat, hogy egy régi családi fényképpel vagy saját költésű verssel valljanak az anyai szeretet pótolhatatlan ajándékáról. A felhívás sokakat megszólított: Kárpátalja számos településéről, sőt az anyaországból is érkeztek pályamunkák, bizonyítva, hogy az anyaság témája minden korban és minden nemzedék számára közös, mélyen átélt tapasztalat.

Az ünnepség résztvevőit Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, valamint Marosi István áldozópap, az Ortutay Központ igazgatója köszöntötte. Mindketten hangsúlyozták: az anyák napja túlmutat egyetlen ünnepen, hiszen a család, az otthon és a szeretet megtartó erejét idézi elénk.

– Amikor az édesanyákat ünnepeljük, valójában a család szívét ünnepeljük – fogalmazott Marosi István, kiemelve: az anyai szeretet az egyik legtisztább földi ajándék, amely egyszerre hordoz gyengédséget, áldozatot és megtartó erőt.

Az ünnepi alkalom fényét a salánki Laptarózsa citera- és énekegyüttes fellépése emelte, akik anyák napi énekekkel és népdalcsokorral ajándékozták meg a jelenlévőket. A fiatalok előadása bensőséges, lélekemelő keretet adott a rendezvénynek.

A program részeként megnyílt a pályázatra érkezett fotókból összeállított kiállítás is. Az Ortutay Központban ezúttal 21 archív felvétel került bemutatásra, többségük az 1950-es és 1980-as évek között készült. A megsárgult, mégis eleven képek nem csupán pillanatokat őriznek: öleléseket, tekinteteket, mozdulatokat, amelyekben ott él az anyai szeretet csendes bizonyossága. Ezek a régi felvételek jóval többet mondanak a múltról, mint egy családi album lapjai – láthatóvá teszik azt a láthatatlant, amit szeretetnek nevezünk.

A versíró pályázatra húsz alkotás érkezett. A beérkezett műveket Marcsák Gergely költő és felesége, Shrek Tímea író, pedagógus értékelte. Marcsák Gergely köszöntőjében arról beszélt, hogy az anyaság a teremtett világ egyik legtisztább és legszentebb valósága, amelyet méltó és szükséges újra meg újra kimondani, megírni, megőrizni. Mint fogalmazott, az anyai szeretet sokak számára olyan, mint a levegő: természetesnek vesszük, míg jelen van, s gyakran csak hiánya döbbent rá valódi értékére. A pályaművek éppen ezért különösen értékesek – mert szavakat adtak a hálának, a hiánynak, az emlékezésnek és a szeretetnek.

A zsűri értékelésében kiemelte: a beküldött versek érzelmi gazdagsága, őszintesége és sokszínűsége különösen figyelemre méltó volt. Akadtak lírai alkotások, amelyek gyermeki egyszerűséggel mondtak köszönetet az édesanyának, más írások már a felnőtté válás távlatából tekintettek vissza az anyai gondoskodásra, s voltak olyan sorok is, amelyek az anyai szeretet hiányának fájdalmát formálták költészetté.

Az ünnepség legvártabb pillanata az eredményhirdetés volt, ahol minden pályázó emléklapot és ajándékot vehetett át, a legszebb alkotásokat pedig külön is díjazták.

A fotópályázat díjazottjai: 1. helyezett Déda 750 csoport (Beregdéda), 2. László Dávid (Salánk). 3. Kovács Hanna (Nagybégány). Különdíjban Bereczky Veronika (Csap) részesült.

A versíró pályázat gyermek kategóriájának díjazottjai: 1. Maceda Enikő (Nagymuzsaly). 2. Dóka Levente (Gát), 3. Gerék Fanni (Palágykomoróc). Különdíjas: Gál Csenge (Beregszász).

A versíró pályázat felnőtt kategóriájának díjazottjai: 1. helyezett: Elek Irénke (Aklihegy), 2. Nagypál B. Rebeka (Csongrád), 3. Vörös Luca (Mélykút). Ebben a kategóriában a különdíjat Molnár Viviennek (Budapest) ítélte a zsűri.

A jelenlévők örömére a különdíjas Gál Csenge saját, édesanyjáról írt versét is elszavalta, amely gyermeki tisztaságával és őszinteségével különösen megható pillanata volt a délelőttnek.

A szervezők a legszebb versekből kis füzetet állítottak össze, hogy e személyes vallomások ne csupán egy ünnep emlékei maradjanak, hanem tovább éljenek az olvasók szívében is. A fotókiállítás május 17-ig tekinthető meg az Ortutay Központban.

Az alkalom ismét bebizonyította: az anyai szeretet időtlen. Megőrződik egy megsárgult fényképen, tovább él egy gyermekvers egyszerű soraiban, s ott marad bennünk akkor is, amikor már csak emlékeinkben érint meg bennünket. Az anyák napi pályázat ezért volt több egy kulturális kezdeményezésnél: közös emlékezés, közös hálaadás és csendes köszönet azokért, akik először tanítottak bennünket szeretni.

m.e.