Leállíthatja az orosz csapatok előrenyomulását és a területi követelések egy részéről is lemondhat Oroszország, ha ezzel sikerül előmozdítani a békemegállapodást – írta meg a Financial Times. Az amerikai gazdasági szaklap azt követően szerzett tudomást erről a tárgyalásokra rálátó forrásoktól, hogy a Fehér Ház kilátásba helyezte a Krím-félsziget feletti orosz ellenőrzés elismerését. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha Oroszországnak sikerül a kurszki területről teljes egészében kiszorítani az ukránokat. Amennyiben azonban létrejön az alku, akkor Donald Trump még április végén diplomáciai győzelmet hirdethet a harcok leállításával kapcsolatban.
Felajánlotta Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz csapatok előrenyomulásának leállítását az ukrajnai tűzszüneti tárgyalások részeként
– írja a Financial Times. A lap hozzáteszi, az orosz elnök erről még Szentpéterváron beszélt Steve Witkoffal április elején. A zárt ajtók mögött azt is említette:
Moszkva a területi követeléseinek egy részéről is lemondhat, ha ezzel sikerül előmozdítani a megállapodást.
Oroszország korábbi békemegállapodásra vonatkozó követelései között szerepelt az, hogy Ukrajna semleges maradjon és adja fel NATO-törekvéseit, ismerje el az annektált területekre vonatkozó orosz követeléseket, és mindeközben enyhítsék a nyugati szankciókat és csökkentsék a NATO-erőket az Oroszországhoz közeli tagállamokban. Washington azóta több olyan béketervet is felvetett, amelyek előrevetíthetik tárgyalásos rendezést, így a Krím-félsziget és a Kreml csapatai által jelenleg ellenőrzött ukrajnai területek egy része feletti orosz fennhatóság elismerését.
Magas rangú ukrán tisztviselők több olyan javaslatról is beszéltek a Financial Times-nak, amelyeket Trump csapata vetett fel a tárgyalásokon. Szóba került egy európai békefenntartó kontingens bevetése Ukrajnában, valamint egy különálló, NATO-n kívüli katonai erő bevetése, amely segít a tűzszünet ellenőrzésében egy demilitarizált övezetben, amely a több mint ezer kilométeres frontvonal egészét átfogja. Ezek az alakulatok együttműködnének az ukrán és az orosz erőkkel is, valamint figyelemmel kísérnék a tűzszünet betartását az arcvonalon. Továbbá, egy esetleges megállapodás szerint Ukrajna megígéri, hogy nem próbálja majd visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, cserébe Oroszország beleegyezik abba, hogy a hadsereget leállítsa.
Kijev azonban elzárkózik a Krím-félsziget orosz kézre történő átadásától, kedden az ukrán elnök ismételten kijelentette: „Ukrajna nem fogja elismerni a Krím megszállását.” „Ez a mi területünk, Ukrajna népének területe, nincs itt mit megvitatni”
– mondta Zelenszkij. Orosz részről is elutasították a javaslatok egy részét, többek között a NATO-országok katonai jelenlétét Ukrajnában.
Donald Trump április 30-án „hirdethet győzelmet”?
Azonban a Financial Times megjegyzi,
ez az első jele annak, hogy Oroszország visszaléphet a háború befejezésére vonatkozó maximalista követeléseitől.
A Financial Times forrásai szerint Putyin potenciálisan kész lenne engedni korábbi követeléséből, hogy teljes ellenőrzést gyakoroljon a négy frontvonalbeli ukrán régió – Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja – felett, ha az Egyesült Államok szélesebb körű geopolitikai engedményeket tesz Moszkvának, például elismeri a Krím feletti ellenőrzését, és megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását.
Európai tisztviselők azonban arról beszéltek, az amerikai engedmények a későbbiekben felbátoríthatják az orosz elnököt, hogy további követeléseket fogalmazzon meg. Jelenleg nagy nyomás nehezedik Kijevre, hogy adjon fel bizonyos dolgokat azért, hogy Trump győzelmet hirdethessen [a tárgyalóasztalnál – a szerk.] – mondta a Financial Timesnal nyilatkozó egyik forrás. Szerdán Londonban találkoznak ukrán tisztviselők amerikai és európai kollégáikkal, hogy megvitassák a legújabb javaslatokat. Steve Witkoff és Marco Rubio amerikai külügyminiszter már jelezték, hogy nem vesznek részt a megbeszélésen, Keith Kellogg azonban jelen lesz majd a találkozón.
Putyin külpolitikai tanácsadója kedden azt mondta, hogy Witkoff még ezen a héten ismét Moszkvába látogat. Ezzel kapcsolatban megszólalt Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő is, aki a Financial Timesnak nyilatkozva arról beszélt, hogy feszített tempóban folyik a munka „Az amerikaiakkal tárgyalunk. A munka nehéz és sok időt vesz igénybe, ezért nehéz azonnali eredményeket várni és nem lehet a nyilvánosság előtt végezni” – mondta a Kreml szóvivője. Trump vasárnap azt írta a közösségi médiában, hogy reméli, hogy Ukrajna és Oroszország „ezen a héten megállapodást köt”, majd
„üzletet kötnek az Amerikai Egyesült Államokkal, amely virágzik majd és egy vagyont kereshet.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden azt mondta, hogy nem kapott Trumptól olyan javaslatot, amely konkrét lépéseket vázolna fel az orosz háború befejezése érdekében. De azt mondta, hogy ha a tűzszünet életbe lép, készen áll a közvetlen tárgyalásokra Putyinnal.
„Vannak jelek, ötletek, megbeszélések, de ezek nem hivatalos javaslatok” – mondta Zelenszkij. Ha ilyen hivatalos javaslat érkezik,„válaszolni fogunk”
– tette hozzá.
Egy 2020-as orosz alkotmánymódosítás szerint Oroszország ugyan nem mondhat le az általa ellenőrzött területekről, azonban az egyik Kreml-közeli orosz újság, a Nezaviszimaja Gazeta szerint, ha az ukránok elhagyják a kurszki területet, akkor véget érhetnek a harcok.
Az ukrán hadsereg tavaly hajtott végre egy jelentős behatolást a nemzetközi jog szerinti orosz területre, azonban a Kreml szombaton azt közölte, hogy a régió most ismét „99,5 százalékban” az ellenőrzése alatt áll. „Amikor felszabadítják az utolsó fél százalékot, akkor a csapatok megállhatnak, bárhol is vannak, amikor a hír eljut hozzájuk” – írták a Financial Times által idézett orosz újságban.
A Nezaviszimaja Gazeta szerint ezt az amerikai elnök is megérti, valamint arra számítanak, hogy
mindez április 30-áig bekövetkezhet, így Trump „büszkén kijelentheti, hogy elnöksége első 100. napjáig elvégezte békemisszióját.”
Oroszország még mindig nem ellenőrzi teljes mértékben a négy megszállt ukrajnai régió egyikét sem, bár két nagyobb regionális központot, Donyecket és Luhanszkot a 2014-es kelet-ukrajnai első titkos invázió óta tartja ellenőrzése alatt. Moszkva kivonult 2022 őszén a megszállt területek egy részéről, Putyin ugyanakkor tavaly még azt mondta, hogy nem fogad el semmilyen békemegállapodást, hacsak Ukrajna nem vonja ki csapatait a frontvonalból, és nem ad Moszkvának teljes ellenőrzést a négy érintett régió teljes egésze felett, beleérve a 700 ezer lelket számláló Zaporizzsja városát, amelyet egyszer sem foglaltak el az oroszok - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
