Vladimir Putyin újraépítette Oroszország befolyását a volt szovjet térségben, amelyet a Nyugat súlyosan alábecsült – véli Alexander Cooley amerikai politológus a L’Express-nek adott interjúban. Úgy véli, a Nyugat hibát követett el, amikor nem vette komolyan az Eurázsiai Gazdasági Uniót, és rossz stratégiát alkalmazott a térség országainak integrálására. Szerinte a posztszovjet országok inkább az egyensúlyozást választják ahelyett, hogy nyíltan Moszkvával szembefordulnának.
Alexander Cooley amerikai politológus szerint a Nyugat alábecsülte Vladimir Putyin orosz elnök „rejtett birodalmát”, amely a volt szovjet köztársaságok körében máig fennmaradt, sőt egyre erősebb lett a moszkvai befolyás a térségben. A L’Express-nek adott interjúban úgy fogalmazott:
Moszkva a nyugati elszigetelési stratégiák ellenére újraépítette gazdasági és biztonsági kapcsolatait Közép-Ázsiában és a Kaukázusban, miközben a nyugati döntéshozók figyelme elkalandozott.
Cooley szerint ez a befolyás részben a posztszovjet örökségen, részben pedig az orosz állampolgárok Ukrajna lerohanása utáni migrációján és az abból fakadó kölcsönös függőségen nyugszik.
A politológus arra figyelmeztetett, hogy a volt szovjet köztársaságokat nem lehet egyszerűen választás elé állítani Moszkva és a Nyugat között, mert az eddigi próbálkozások politikai válságokba és geopolitikai feszültségekbe torkolltak.
Felidézte, hogy Putyin a 2008-as bukaresti NATO-csúcs óta keményen reagált a keleti bővítés lehetőségére, és az olyan eseményeket, mint a 2003-as grúz „rózsás forradalom” vagy a 2004-es ukrán „narancsos forradalom” nyílt nyugati beavatkozásként értelmezte. Cooley szerint Putyin saját „hátsó udvaraként” tekint ezekre az országokra, és komolyan veszi befolyása fenntartását – gazdasági, politikai és katonai eszközökkel egyaránt.
A szakértő úgy véli, a Nyugat stratégiai hibát követett el azzal, hogy nem kezelte komoly gazdasági blokkként az Eurázsiai Gazdasági Uniót, amely lehetőséget adott Oroszországnak arra, hogy a szankciókat kikerülve újraexportáljon árukat például Kazahsztánon vagy Örményországon keresztül. Ugyanakkor nemcsak a gazdasági kapcsolatok mélyültek el, hanem a biztonságpolitikai együttműködés is:
az FSZB adatokat oszt meg közép-ázsiai partnereivel orosz ellenzékiekről és háborúellenes aktivistákról.
Cooley rámutatott: ezek a folyamatok megerősítették az intézményi és személyes kapcsolati hálókat, amelyeken keresztül Putyin újra megerősítette Oroszország regionális pozícióját.
A kutató szerint a nyugati elszigetelés stratégiája nem veszi kellőképpen figyelembe e térségek belső logikáját és kényszerpályáit. Egyes államok, mint például Örményország vagy Moldova, próbálnak kilépni Moszkva árnyékából és közeledni az EU-hoz, de ez nehéz és veszélyes folyamat. Mások, mint Kazahsztán vagy Üzbegisztán, igyekeznek egyensúlyozni a két oldal között. A Trump-adminisztráció visszafogottabb külpolitikai hozzáállása, amely nem követel demokratikus reformokat, szintén erősíti azt a választást, hogy inkább a láthatatlanságot választják a nyílt szembenállás helyett.
Cooley úgy látja, hogy Putyin számára a nagyhatalmiság definíciója a befolyási övezet megléte – ezt szolgálja az Eurázsiai Unió, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, és a kapcsolati hálók újraépítése.
Az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és az Európai Unió lehetnek alternatív partnerek, de földrajzi elhelyezkedésük miatt ezek a kapcsolatok nehezen bővíthetők. A térség országainak így maguknak kell új stratégiákat kialakítaniuk: egyesek Kína felé fordulhatnak, mások a Nyugattal próbálhatnak együttműködni – de egyik sem fogja nyíltan elutasítani Moszkvát.
Végezetül Cooley hangsúlyozta:
Kína felemelkedése új dinamikát hoz Közép-Ázsiában, de nem szorítja ki Oroszországot – inkább kiegészíti azt.
A két ország a legtöbb válságban egyeztetett, érdekeik pedig nem ütköznek látványosan. A térség stabilitása szempontjából ez rövid távon előny lehet, de hosszú távon a versengő befolyások újabb kihívások elé állíthatják a volt szovjet köztársaságokat. Cooley arra számít, hogy 2030-ig egyetlen posztszovjet ország kormánya sem fog nyíltan szembefordulni Putyinnal – legfeljebb csendes eltávolodásra lesz esély - közölte a portfolio.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
