Február 5-én lejár az atomfegyverek szabályozását biztosító amerikai–orosz Új START egyezmény. Ezzel kapcsolatban António Gutierres, az ENSZ-főtitkára arra sürgette az Egyesült Államokat és Oroszországot, hogy a felek írjanak alá minél hamarabb egy új nukleáris fegyverzetkorlátozási megállapodást, mert az sokat jelentene a békének és a biztonságnak.
A tisztviselő szerint a korlátozások lehetséges megszűnése nem jöhetett volna rosszabbkor.
Hozzátette, az atomfegyver bevetésének kockázata évtizedek óta jelenleg a legmagasabb.
A The Guardian arra emlékeztet, hogy Oroszország és az Egyesült Államok a világ nukleáris robbanófejeinek több mint 80 százalékát ellenőrzi. Emellett gátat szabott a fegyverkezési versenynek.
Szimbolikus jelentőségű a meghosszabbítás nélküli megszűnése
A lejáró egyezménnyel kapcsolatban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerdán Facebook-oldalán közölt részleteket.
„Csütörtök éjféltől a világ két legnagyobb nukleáris hatalma – az Egyesült Államok és Oroszország elvileg annyi nukleáris töltetet és hordozórakétát gyárt és állíthat készenlétbe, amennyit csak akar. Február 5-én lejár ugyanis a még Medvegyev és Obama idején megkötött Új START megállapodás, amely megszabta, hogy mindkét fél maximum 1550 bevethető nukleáris robbanófejjel rendelkezhetett, és korlátozta a rakéták, tengeralattjárók és bombázók számát (700 bevethető, összesen 800 eszköz). De ami ennél is fontosabb volt, az a kölcsönös ellenőrizhetőség: a felek évente többször kölcsönösen helyszíni ellenőrzéseket tarthattak egymás silóinál és bázisain, hogy megbizonyosodjanak róla, a másik nem hazudik és nem ver át” – írta.
Közölte: az Új START 2020 óta lényegében csak papíron működött, mégis fontos, szimbolikus jelentőségű a meghosszabbítás nélküli megszűnése. A Covid-járvány kirobbanásával ugyanis Oroszország nem engedte be a másik fél megfigyelőit a saját katonai létesítményeibe,
2023-ban pedig felfüggesztették az Új START-ban való részvételt
– számolt be róla az MTI.
„Sajnos az elmúlt évtized a »szerződésbontások kora« volt, ami egy kifejezetten aggasztó folyamat volt. 2019-ben az USA egyoldalúan kilépett a kis és közepes hatótávolságú rakéták korlátozásáról szóló INF-szerződésből, mert szerintük az oroszok valójában csaltak, és nem tartották azt be. 2020/21-ben pedig mind az oroszok, mind az amerikaiak kiléptek a Nyitott Égbolt megállapodásból, amely lehetővé tette a feleknek, hogy fegyvertelen megfigyelő-repülőgépekkel ellenőrizzék egymás katonai mozgásait. 2023-ban a háború miatt az oroszok kiléptek az európai konvencionális erők korlátozásáról szóló CFE-szerződésből” – írta Bendarzsevszkij Anton.
A „szerződésbontások korának” alapvetően két fő oka van: az egyik a jelenlegi turbulens korszakból fakadó bizalmatlanság és instabilitás. A másik ok pedig az átrendeződő világrendszerben keresendő: a korábbi, még a hidegháború időszakáig visszanyúló korlátozó szerződések egy előző korszakban születtek – tette hozzá.
Bendarzsevszkij Anton az Index Frontvonal című műsorában szerdán arról is beszélt, hogy
ismét teljes erővel csap le Oroszország Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, miközben Abu-Dzabiban újraindulnak a háromoldalú egyeztetések a tűzszünetről. Szerinte ez nem ellentmondás, hanem tudatos stratégia – és közben a világ csendben visszacsúszik a hidegháború logikájába
- közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
