Február 5-én lejár az atomfegyverek szabályozását biztosító amerikai–orosz Új START egyezmény. Ezzel kapcsolatban António Gutierres, az ENSZ-főtitkára arra sürgette az Egyesült Államokat és Oroszországot, hogy a felek írjanak alá minél hamarabb egy új nukleáris fegyverzetkorlátozási megállapodást, mert az sokat jelentene a békének és a biztonságnak.
A tisztviselő szerint a korlátozások lehetséges megszűnése nem jöhetett volna rosszabbkor.
Hozzátette, az atomfegyver bevetésének kockázata évtizedek óta jelenleg a legmagasabb.
A The Guardian arra emlékeztet, hogy Oroszország és az Egyesült Államok a világ nukleáris robbanófejeinek több mint 80 százalékát ellenőrzi. Emellett gátat szabott a fegyverkezési versenynek.
Szimbolikus jelentőségű a meghosszabbítás nélküli megszűnése
A lejáró egyezménnyel kapcsolatban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerdán Facebook-oldalán közölt részleteket.
„Csütörtök éjféltől a világ két legnagyobb nukleáris hatalma – az Egyesült Államok és Oroszország elvileg annyi nukleáris töltetet és hordozórakétát gyárt és állíthat készenlétbe, amennyit csak akar. Február 5-én lejár ugyanis a még Medvegyev és Obama idején megkötött Új START megállapodás, amely megszabta, hogy mindkét fél maximum 1550 bevethető nukleáris robbanófejjel rendelkezhetett, és korlátozta a rakéták, tengeralattjárók és bombázók számát (700 bevethető, összesen 800 eszköz). De ami ennél is fontosabb volt, az a kölcsönös ellenőrizhetőség: a felek évente többször kölcsönösen helyszíni ellenőrzéseket tarthattak egymás silóinál és bázisain, hogy megbizonyosodjanak róla, a másik nem hazudik és nem ver át” – írta.
Közölte: az Új START 2020 óta lényegében csak papíron működött, mégis fontos, szimbolikus jelentőségű a meghosszabbítás nélküli megszűnése. A Covid-járvány kirobbanásával ugyanis Oroszország nem engedte be a másik fél megfigyelőit a saját katonai létesítményeibe,
2023-ban pedig felfüggesztették az Új START-ban való részvételt
– számolt be róla az MTI.
„Sajnos az elmúlt évtized a »szerződésbontások kora« volt, ami egy kifejezetten aggasztó folyamat volt. 2019-ben az USA egyoldalúan kilépett a kis és közepes hatótávolságú rakéták korlátozásáról szóló INF-szerződésből, mert szerintük az oroszok valójában csaltak, és nem tartották azt be. 2020/21-ben pedig mind az oroszok, mind az amerikaiak kiléptek a Nyitott Égbolt megállapodásból, amely lehetővé tette a feleknek, hogy fegyvertelen megfigyelő-repülőgépekkel ellenőrizzék egymás katonai mozgásait. 2023-ban a háború miatt az oroszok kiléptek az európai konvencionális erők korlátozásáról szóló CFE-szerződésből” – írta Bendarzsevszkij Anton.
A „szerződésbontások korának” alapvetően két fő oka van: az egyik a jelenlegi turbulens korszakból fakadó bizalmatlanság és instabilitás. A másik ok pedig az átrendeződő világrendszerben keresendő: a korábbi, még a hidegháború időszakáig visszanyúló korlátozó szerződések egy előző korszakban születtek – tette hozzá.
Bendarzsevszkij Anton az Index Frontvonal című műsorában szerdán arról is beszélt, hogy
ismét teljes erővel csap le Oroszország Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, miközben Abu-Dzabiban újraindulnak a háromoldalú egyeztetések a tűzszünetről. Szerinte ez nem ellentmondás, hanem tudatos stratégia – és közben a világ csendben visszacsúszik a hidegháború logikájába
- közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
