Miközben sor került az orosz–ukrán háború eddigi legnagyobb fogolycseréjére, Oroszország nagyszabású légitámadást indított Ukrajna ellen: 14 ballisztikus rakétát és 250 drónt vetett be, melyek fő célpontja Kijev volt. A támadás jelentős károkat okozott, legalább 15 civil megsérült.
Miközben elindult eddigi legnagyobb fogolycsere az orosz–ukrán háború kitörése óta, az ukrán légierő arról számolt be, hogy
szombatra virradóra Oroszország 14 ballisztikus rakétával és 250 támadó drónnal mért csapást Ukrajnára
– írja az Ukrajinszka Pravda.
A támadás középpontjában Ukrajna fővárosa, Kijev állt, de a Kijevi, az Odesszai, a Dnyipropetrovszki, a Harkivi, a Donyecki és a Zaporizzsjai területet is érintette az orosz támadás.
A légitámadást az ukrán védelmi erők légiereje, légvédelmi rakétaegységei, elektronikus hadviselési és drónrendszerekkel foglalkozó egységei, valamint mobil tűzcsoportjai hárították el.
Szombaton reggel 8 óra 30 percig a légvédelem 6 Iszkander–M/KN–23 ballisztikus rakétát lőtt le Kijev felett, valamint semlegesített 245 Sahíd típusú drónt az ország keleti, északi, déli és középső részein.
Ebből 128-at tűzfegyverekkel semmisítettek meg, 117-et pedig elektronikus hadviseléssel kényszerítettek földre.
A nagy erejű orosz támadás jelentős károkat okozott Ukrajna-szerte, különösen Kijev három kerületében. A hatóságoknak összesen 15 sebesültről van tudomása, továbbá megrongálódott egy bevásárlóközpont, egy oktatási intézmény, továbbá számos gépjármű és lakóház. A Szolomjanszkij kerületben egy megsemmisített drón darabjai egy ötödik emeleti lakásba csapódtak és tüzet okoztak, amelynek következtében 7 ember sérült meg. A Dnyiprovszkij kerületben egy házaspár sebesült meg, amikor egy repeszdarab csapódott az ötödik emeleti lakásukba. Az Obolonszkij kerületben öt ember fordult segítségért, miután egy 9 emeletes lakóépület négy emeletén kár keletkezett az ellenséges támadásban. A Holosivszkij kerületben további egy személy sérült meg.
A támadás azután történt, amikor Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza, köztük 270 katona és 120 civil.
A fogolycsere-megállapodás Isztambulban született meg, miután Kijev és Moszkva több mint három év után először közvetlen tárgyalást folytatott. Ez a megállapodás volt az egyetlen kézzelfogható eredménye a találkozónak, ugyanis Kijev hiába nyitott a tűzszünetre, Moszkva határozottan elutasít minden ilyen kezdeményezést. Sőt,
az orosz sajtó arról írt, hogy az orosz delegáció azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Ukrajna nem vonja vissza erőit a 2022 szeptemberében Oroszország által egyoldalúan annektált, de még mindig részben ukrán ellenőrzés alatt álló Luhanszki, Donyecki, Herszoni és Zaporizzsjai területekről, akkor a Kreml elfoglalja Harkivot és Szumit is.
A Szumi terület elfoglalásáról a napokban Vlagyimir Putyin is viccelődött orosz tisztviselőkkel, amikor az ukrán határ mellett elhelyezkedő Kurszki területen tett látogatást. Amikor a terület egyik járásának vezetője nemzetbiztonsági okokra hivatkozva arról beszélt, hogy Oroszországnak el kellene foglalnia az észak-kelet ukrajnai régiót, Putyin úgy reagált, hogy ezért is nevezte ki Alekszandr Hinstejnt a Kurszki terület kormányzójává, mert ő is mindig többet akar.
A Jevropejszka Pravda szerint Margus Tsahkna észt külügyminiszter úgy reagált a Kijevet ért tömeges támadásra, hogy Oroszország folyamatos agressziójának egyszerű magyarázata van: „nem érez elég nyomást ahhoz, hogy abbahagyja.”
„Az erő, hogy ezen változtassunk, a mi kezünkben van”
– hangsúlyozta az észt tárcavezető.
Margus Tsahkna meggyőződése, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásnak magában kell foglalnia a katonai segélyek növelését, az Oroszország elleni szigorúbb szankciókat, a befagyasztott vagyon felhasználását és az „árnyékflotta” megfékezését.
A támadást Katarína Mathernová, az Európai Unió ukrajnai nagykövete is kommentálta. Mathernová azt tanácsolta azoknak, akik
„még mindig kételkednek abban, hogy Oroszország a háború folytatását akarja”, hogy olvassák el a híreket. Azt is megjegyezte, hogy a Kijev elleni csapás azokat a területeket is érintette, ahol a kollégái élnek. „Egy újabb szörnyű rakéta- és dróntámadás érte Ukrajnát. A fő célpont Kijev. Sok lakóház kigyulladt és súlyosan megrongálódott. Tizenöt ember megsérült”
– írta Brüsszel ukrajnai nagykövete - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
