Kiszivárgott a legújabb ukrajnai béketerv

Nyilvánosan közzétette David Ignatius neves amerikai külpolitikai újságíró, mit tud amerikai és ukrán forrásokból az ukrajnai háborút lezárni hivatott béketerv jelenlegi komponenseiről - közölte a Portfolio.hu.

Ignatius a Washington Post hasábjain osztotta meg bennfentes információit a béketerv jelenlegi állapotáról, amely körülbelül 20 pontot tartalmaz. A tervezetről eredetileg az USA és Oroszország kezdett el tárgyalni, majd Ukrajna javaslatára módosították, ezt ismét Oroszországba vitték, ahol újabb javaslatok születtek.

Az aktuális tervről a következő információk jelentek most meg:

• Ukrajna 2027-ig belép az Európai Unióba. Ezt az EU egyes tagállamai nyíltan ellenzik, de Ignatius szerint Trump arra számít, hogy Magyarországot, a legnagyobb ellenlábast meg tudja győzni Kijev befogadásáról. Ukrajna számára ez pedig mindenképpen hatalmas győzelem lenne.
• Ukrajna az USA-tól és Európától is stabil biztonsági garanciákat kapna – az USA-tól a garanciák egyenértékűek lennének a NATO 5. cikkelyével. A konkrétumok kidolgozása még folyamatban van, de az elv az, hogy a területek feladásáért cserébe Kijev betonstabil védelmet kapna.
• Korlátoznák az ukrán haderő létszámát, de megy még a vita ennek pontos méretéről. 600, 800 ezer főről volt eddig szó, ezt Oroszország nem akarta elfogadni, Ukrajna pedig minden korlátozástól ódzkodik.
• Hatalmas demilitarizált zóna jönne létre, amely Donyeck megye határán, Zaporizzsja és Herszon városok mentén húzódna. Ide semmilyen nehézfegyvert nem lehetne bevinni és „szigorú” ellenőrzést kapna a régió.
• Az USA arról győzködi Ukrajnát, hogy adják fel Donyeck megyét – a Fehér Ház úgy látja, ezt a régiót mindenképp elvesztik majd az ukránok, így legalább nem szenvednek érte annyi katonai veszteséget. Az is felmerült, hogy a jelenleg Ukrajna által irányított térség (Donyeck északnyugati része) demilitarizált zóna lehetne.
• Az orosz megszállás alatt lévő Zaporizzsjai Atomerőmű amerikai irányítás alá kerülhet.
• Ukrajna masszív mennyiségű befektetést kaphat, részben a befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználásával – ez a megállapodás konkrétumaitól függően 100-200 milliárd dollár lenne, melyet kiegészítene még egy nagyobb összeg az USA-tól és a Világbanktól.
• Mindemellett Oroszország is kapna befektetéseket, újjáépítési segítséget.

Ignatius végül azt javasolja Trump elnöknek, hogy ne próbálja belekényszeríteni Ukrajnát a gyors békekötésbe. Az újságíró szerint ezek a javaslatok jó alapját képezhetik egy megállapodásnak, de érdemes olyan békét kötni, amely egyrészt stabil, másrészt pedig nyújt annyi előnyt Ukrajnának, hogy cserébe hajlandók legyenek elengedni az oroszok által megszállt területeket.