Oroszország atomfegyverei nem garantálják a győzelmet Ukrajnában. Illusztráció. Fotó: Wikipedia
Oroszország atomfegyverei nem garantálják a győzelmet Ukrajnában. Illusztráció. Fotó: Wikipedia

Oroszország nukleáris arzenálja önmagában sem a győzelmet, sem a vereség elkerülését nem garantálja – érvelt Andreas Umland német politológus a Neue Zürcher Zeitungban megjelent írásában, amelyet az Unian szemlézett.

Umland szerint téves feltevésekre épül az a vélekedés, hogy egy atomhatalmat nem lehet legyőzni. Érvelése szerint Ukrajna és nyugati támogatói soha nem Oroszország teljes összeomlását tűzték ki célul, hanem az elfoglalt és bekebelezett ukrán területek felszabadítását, amelyben szerinte az atomfegyvereknek nincs szerepük.

Umland történelmi példákkal érvel

A német politológus álláspontját történelmi példákkal is alátámasztja. Franciaország Algériában, az Egyesült Államok Vietnámban, a Szovjetunió Afganisztánban, Kína pedig az 1970-es években Vietnámban szenvedett vereséget, atomfegyvert azonban egyik ország sem vetett be.

Umland ezt az 1945 után kialakult íratlan tabuval magyarázza. Értelmezése szerint a nukleáris arzenál az elrettentés és az állam létét fenyegető háborúk eszköze maradt, míg külföldi beavatkozások során az atomfegyverek alkalmazását egyre inkább észszerűtlennek és erkölcsileg elfogadhatatlannak tekintik.

Hirdetés

A politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna a háború során többször átlépte a Moszkva által meghúzott „vörös vonalakat”. Példaként az orosz területeket ért légicsapásokat és a kurszki offenzívát említette, amelyek után nem következett atomcsapás.

A Nyugat támogatásáról is beszélt a politológus

Umland úgy véli, egy esetleges orosz nukleáris csapás nem kényszerítené kapitulációra Ukrajnát. Értékelése szerint Oroszország ezzel szemben nemzetközileg elszigetelődne, és elveszítené a Globális Dél hozzá baráti államainak támogatását.

A politológus mindebből azt a következtetést vonja le, hogy a nyugati országoknak az Ukrajna számára nyújtott segítség mértékét és jellegét nem a nukleáris eszkalációval kapcsolatos, általa homályosnak nevezett félelemnek és a rövidlátásnak kellene meghatároznia.

Az orosz nukleáris fenyegetés kérdése korábban is többször előtérbe került. Vlagyimir Putyin 2025 májusában arról beszélt, hogy nem volt szükség nukleáris fegyverek bevetésére, és reményét fejezte ki, hogy erre a későbbiekben sem lesz szükség. Az akkori beszámoló felidézte, hogy Oroszország a teljes körű invázió kezdete óta többször is nukleáris fegyverekkel fenyegette Ukrajnát.

A nukleáris elrettentés Ukrajna oldaláról is felmerült már a nyilvános vitában. Volodimir Zelenszkij februárban egy interjúban a nyugati nukleáris fegyverek esetleges ukrajnai megjelenéséről beszélt, ugyanakkor leszögezte, hogy a partnerek részéről nincs ilyen konkrét ajánlat az asztalon.

Hirdetés

Májusban az orosz-fehérorosz nukleáris együttműködés került a figyelem középpontjába. Az ukrán külügyminisztérium az orosz taktikai nukleáris fegyverek fehéroroszországi telepítését és a közös hadgyakorlatokat a globális biztonságot érintő kihívásként értékelte. A hadgyakorlaton a fegyveres erők az országba telepített orosz atomfegyverek bevetésre történő előkészítését is gyakorolták.

A nukleáris kockázatok mellett Oroszország hagyományos rakétaarzenáljának növekedése is visszatérő téma. Robert „Magyar” Brovdi augusztusban azt állította, hogy Oroszország akár 200 ballisztikus rakéta egyidejű indítására is képessé válhat. A parancsnok ezzel összefüggésben az oroszországi katonai célpontok elleni nagy hatótávolságú ukrán csapások jelentőségét hangsúlyozta.

Hirdetés