A német portál információ szerint három területen is elmozdulás látható, így a NATO egyre nagyobb szerepet vállalna az orosz–ukrán háborúban. Az Ukrajnában történő kiképzésen túl a fegyverszállításokban is elmozdulás látható. Egyes tagállamok szerint pedig egyenesen jöhet az ukrajnai misszió.
Egyes NATO-államok közvetlenül Ukrajna segítségére sietnek az orosz hadsereggel szembeni védekezésben? A Bild információi szerint több országban is van elmozdulás ebben a kérdésben. A lap azt írja, még semmi sem dőlt el, azonban szóba került
- az ukrán fegyveresek jelenleg NATO-katonák általi kiképzése Ukrajnába,
- a fegyver- és lőszerellátás logisztikai láncainak Ukrajnába történő átadása,
- és a nyugat-ukrajnai légtérnek a NATO által történő légvédelme.
A fentiekre jó példa a litván külügyminiszter pénteki nyilatkozata: „Litvánia készen áll arra, hogy részese legyen egy olyan koalíciónak, amelyet Franciaország vagy egy másik ország vezet, és amely ukrán területen folytathatna kiképzést”.
Később hozzátette: szerinte ez nem vezetne eszkalációhoz, hiszen nem lenne katonai küldetés. „Ugyanakkor biztosítaná, hogy a kiképzés hatékonyabban folytatódjon, közelebb ahhoz, ahol a csapatokra szükség van, és könnyebb logisztikával lehetne végrehajtani”.
Nyugat-Ukrajna légterét védené Európa?
Nico Lange, a Müncheni Biztonsági Konferencia katonai szakértője elmondta: „nem szabad egyszerűen félresöpörni azt a kérdést, hogy több százezer ukrán repüljön-e Európában a kiképzés miatt, vagy küldjünk néhány kiképzőt Nyugat-Ukrajnába. Több értelme van és gazdaságosabb, ha küldünk kiképzőket”.
A BILD SZERINT A FEGYVERSZÁLLÍTÁSBAN IS ELMOZDULÁS LÁTHATÓ.
Több NATO-állam – köztük Nagy-Britannia, Kanada és Észtország – kész arra, hogy a jövőben ne csak az ukrán határra, hanem azon túlra is szállítson segélyt. És felmerült Nyugat-Ukrajna NATO-területről történő légvédelmének kérdése is.
A Bildnek két forrás is elmondta: Lengyelország koalíción dolgozik Nyugat-Ukrajna „kiterjesztett légvédelmére”, azonban ezt még nem véglegesítették. A Bildnek adott interjújában a berlini ukrán nagykövet, Olekszij Makejev kiemelte, hogy a „kiterjesztett légvédelem (…) emberek millióit védené meg a NATO és az EU határai közelében”.
A lap hangsúlyozta, az összes NATO-tagállam Ukrajnával kapcsolatos tervével az a probléma, hogy engedélyt kell kapni Amerikától, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. Ráadásul szerintük Olaf Scholz német kancellár kritikusan viszonyul az Ukrajnának nyújtott közvetlen segítséghez. Az Ukrajna közös légvédelmére vonatkozó terveket a következő szavakkal utasította el: Nincs benne semmi észszerűség és értelmetlen.”
A kelet-európai politikusok ezért attól tartanak, hogy a kancellár nyomást gyakorol a Fehér Házra, hogy Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ne járuljon hozzá a NATO közvetlenebb, nagyobb mértékű támogatásra vonatkozó javaslatokhoz - közölte az index.hu.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
