Londoni pénzügyi elemzők számításai szerint a háború előtti éves ukrán hazai össztermék (GDP) több mint negyedébe kerülhet a következő évtized minden évében az ukrajnai háborús károk helyreállítása, ha sikerül békemegállapodásra jutni.
A Commerzbank nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőstábjának tanulmánya felidézi, hogy
a Világbank-csoport és az Európai Bizottság legutóbbi, 2023 végén összeállított becslése 486 milliárd dollárra taksálta az ukrajnai háborús károk helyreállításához szükséges finanszírozást.
A Commerzbank elemzői szerint abból a feltételezésből kiindulva, hogy az azóta eltelt egy évben az addigihoz hasonló mértékben nőttek a háborús károk, az újjáépítés finanszírozási igényei ma már valószínűleg meghaladják az 550 milliárd dollárt.
Ez a becslés a háború befejezése utáni tíz év helyreállítási költségeire vonatkozik, így a számításokhoz figyelembe vett tízévi helyreállítási távlat minden évében átlagosan 55 milliárd dollár finanszírozási forrásra lesz szükség a károk felszámolásához. Kiemelték, hogy a háború előtti utolsó teljes évben megtermelt ukrán hazai össztermék értéke 200 milliárd dollárnak felelt meg, vagyis ennek alapján a helyreállítási költségek az előrejelzési távlat minden egyes évében meghaladhatják az orosz invázió előtti utolsó év ukrajnai GDP-értékének negyedét.
A Commerzbank elemzői a finanszírozási igény mértékének illusztrálására felidézték, hogy
a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítés finanszírozására összeállított Marshall-terv ritkán haladta meg az egyes kedvezményezett országok akkori hazai össztermékének 2-3 százalékát.
A ház a tanulmány szerint azzal számol, hogy az ukrajnai újjáépítés megkezdése után a külföldi finanszírozási forrásokból évente 20-25 milliárd dollárnyi segítség várható, vagyis a becslésben szereplő éves finanszírozási igény fele valószínűleg külföldről érkezik majd.
A Commerzbank hangsúlyozta, hogy becslése figyelembe veszi az ukrán gazdaság felvevőképességét is.
Kiemelték azt is, hogy az európai védelmi ráfordítások tervezett mértékű emelése az ukrajnai helyreállítási költségeknél sokkal nagyobb éves többletkiadással jár majd Európában.
Az elemzés felidézi, hogy az európai NATO-tagállamok tavaly hazai össztermékük átlagosan 2 százalékát fordították védelmi kiadásokra, és jelenleg megfontolás alatt áll a GDP-arányos katonai költségvetések felemelése 3,5 százalékra. A Commerzbank szerint ez a 1,5 százalékpontos emelés évente hozzávetőleg 230 milliárd dollárnak megfelelő kiadási többletet jelentene az atlanti szövetség európai tagállamai számára.
A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) frissen összeállított éves világjelentése (Military Balance 2025) szerint
Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, de még ez az összeg sem érte el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát
- közölte a karpat.in.ua.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
