Az ukrán parlament elnöke részvétet nyilvánított a volhíniai mészárlásban áldozatul esett lengyelek hozzátartozóinak

Ukrajna nevében részvétét nyilvánította a Lengyelország által népirtásnak minősített 1943-as volhíniai mészárlásban áldozatul esettek hozzátartozóinak Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a lengyel szejmben csütörtökön elmondott beszédében.

Sztefancsuk egyúttal megköszönte az orosz-ukrán háborúban Lengyelország által Ukrajnának nyújtott humanitárius és katonai segítséget. Hangsúlyozta, hogy az ukránok ma "életük árán a civilizáció értékeit védik". Ezt Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozása melletti erős érvnek nevezte. "Ma tudatosítanunk kell, hogy Ukrajna nélkül az EU és a NATO soha nem lesznek teljes értékűek" - jelentette ki.

Az ukrán parlamenti elnök ígéretet tett arra, hogy méltó módon eltemetik azokat a lengyeleket, és ápolni fogják emléküket, akik a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által 1940 tavaszán elkövetett katyni mészárlásban vesztették életüket, vagy a jelenlegi ukrajnai háborús bűntettek áldozataivá váltak. A katyni áldozatoknak Ukrajnában is vannak tömegsírjai.

Sztefancsuk aláhúzta: Ukrajna kész arra, hogy Lengyelországgal együtt "közösen visszahozzák a feledésből" az ukrajnai és a lengyelországi jeltelen sírokban elhantoltak neveit.

A parlamenti elnök a volhíniai mészárlás júliusi 80. évfordulójával kapcsolatban kijelentette: az ukránok értik a szeretteiket sirató lengyelek fájdalmát. A halálos áldozatok hozzátartozóinak kinyilvánította őszinte részvétét, és kifejezte irántuk hálását, amiért "őrzik őseik fénylő emlékezetét".

A történelmi emlékezet terén az ukránok együtt fognak működni a lengyelekkel, elfogadva az igazságot, függetlenül attól, hogy az milyen kegyetlen - ígérte Sztefancsuk.

 "Együtt kell letennünk ezt a nehéz, de rendkívül szükséges vizsgát, hogy valódi értelmet nyerjen, és a gyakorlatban megvalósuljon a +megbocsátunk és bocsánatot kérünk+ kijelentés" 

- fűzte hozzá. Ezzel a lengyel katolikus püspököknek a német püspökökhöz címzett 1965-ös levelére utalt, amely elindította a második világháború utáni lengyel-német kiengesztelődést.

"Azt szeretném, hogy együtt írjuk meg új történelmünket, anélkül, hogy megszépítenénk vagy kitépnénk belőle a már megírt és átélt lapokat" - fogalmazott Sztefancsuk.

1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia (ukránul Voliny, lengyelül Wolyn) területén fekvő mintegy 150 községben az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg. Ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyel lakosság ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt.

Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik, és közös, arányos felelősségről beszélnek.

A múlt hét végén Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője egy interjúban felvetette: az ukrán fél eddig nem kért bocsánatot a volhíniai mészárlásért. Hozzáfűzte: bízik benne, hogy a tragédia 80. évfordulója változást hoz e tekintetben.

Sztefancsuk kétnapos lengyelországi látogatásának zárónapján szólalt fel a szejmben. Csütörtökön Andrzej Duda elnök is fogadja őt.