Oroszország egyre hatékonyabb drónháborúja mögött komoly kínai segítség áll. Miközben Peking nyíltan a semlegességet képviseli, addig sem mulasztja el, hogy a bajban kritikus alkatrészekkel és technológiákkal segítse szövetségesét, Moszkvát. Az együttműködés miatt az orosz hadiipar nem szenved hiányt, és a drónok éjjel-nappal hatékonyan tevékenykedhetnek Ukrajnában – foglalta össze a helyzetet friss cikkében a The Telegraph.
Oroszország drónháborúja Ukrajnában az elmúlt hónapokban új szintre lépett: minden egyes csapás alkalmával százszámra érkeznek a kamikaze drónok, amelyek egyre sikeresebben pusztítják a katonai és civil célpontokat.
Kijev szerint egyetlen augusztusi éjszaka alatt hatszáz eszközt indítottak útnak az egyik támadásnál, ami a háború második legnagyobb légi támadásának számított 2022 februárja óta.
A támadások mögött nem csupán az orosz ipar átszervezése, hanem egy csendes, de egyre erőteljesebb kínai háttértámogatás is áll.
A The Telegraph vizsgálata szerint 2023 és 2024 között mintegy 47 millió angol font értékben szállítottak kínai vállalatok olyan alkatrészeket Oroszországba, amelyeket szankcionált cégek használnak dróngyártásra. A szállítmányok között repülőgép-motorok, mikrochipek, szénszálas anyagok, üvegszál és speciális lencsék is szerepeltek – mind olyan kulcsfontosságú elemek, amelyek nélkül a „Geran” és „Sahíd” típusú drónok tömeggyártása elképzelhetetlen lenne.
A dróngyártás központja az orosz Alabuga különleges gazdasági övezetben összpontosul, ahol az orosz–iráni együttműködés alapján készültek el a gyárak.
Bár Irán adta át a terveket és a technológiát, mára Kína vált a legfontosabb külső beszállítóvá, amely motorokat, navigációs rendszereket és kompozitanyagokat juttat el a gyárakhoz.
Az ukrán védelmi erők rendszeresen találnak kínai feliratú alkatrészeket a lelőtt drónokban, sokszor még a gyártó neve is tisztán olvasható.
Peking hivatalosan továbbra is semlegességet képvisel, ám az export révén olyan szoros kapcsolatot épített ki Moszkvával, amely túlmutat a gazdasági érdeken. A két ország közti kereskedelem tavaly rekordszintre, 280 milliárd dollárra nőtt, és az együttműködés fontos része az orosz hadiipari infrastruktúra megtámogatása is. Szakértők szerint ez tudatos stratégia:
Kína el akarja kerülni, hogy Oroszország vereséget szenvedjen, mert azzal az Egyesült Államok teljes figyelme Ázsiára összpontosulna.
A nyugati szankciók kijátszásában bevett gyakorlat a közvetítőkön keresztül történő reexport is: papíron légkondicionáló-berendezések vagy számítógép-alkatrészek mennek Oroszországba, valójában viszont drónmotorok és chipek kerülnek a gyártósorra. A kínai cégek így fenntartják a tagadhatóság lehetőségét, miközben biztosítják, hogy az orosz hadiipar ne szenvedjen alkatrészhiányt.
A háttérben egyre szorosabb politikai szövetség is kirajzolódik. Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping eddig összesen több mint negyvenötször találkoztak, rendszeresen katonai gyakorlatokat is szerveznek, legutóbb közös tengeralattjáró-manővert a Csendes-óceánon.
Kína hajlandó hatalmas mennyiségben kőolajat vásárolni Oroszországtól, és ellátni Moszkvát minden olyan ipari termékkel, amelyhez a Nyugat már nem nyújt hozzáférést.
A nyílt fegyverszállítás Peking számára túl kockázatos lenne, hiszen másodlagos szankciókkal és újabb kereskedelmi háborúval járhatna. Peking nélkül Moszkva jóval nehezebben tudná fenntartani háborúját. Az orosz hadiipar felpörgetése így nem csupán Putyin elszántságának, hanem Hszi Csin-ping stratégiai segítségnyújtásának is köszönhető - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
