Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, Savkat Mirzijojev üzbég és Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök Pekingben 2025. szeptember 3-án (Fotó: MTI/EPA/ Szputnyik/Kreml pool/Alekszandr Kazakov)
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, Savkat Mirzijojev üzbég és Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök Pekingben 2025. szeptember 3-án (Fotó: MTI/EPA/ Szputnyik/Kreml pool/Alekszandr Kazakov)
 / Közélet

Oroszország egyre hatékonyabb drónháborúja mögött komoly kínai segítség áll. Miközben Peking nyíltan a semlegességet képviseli, addig sem mulasztja el, hogy a bajban kritikus alkatrészekkel és technológiákkal segítse szövetségesét, Moszkvát. Az együttműködés miatt az orosz hadiipar nem szenved hiányt, és a drónok éjjel-nappal hatékonyan tevékenykedhetnek Ukrajnában – foglalta össze a helyzetet friss cikkében a The Telegraph.

Oroszország drónháborúja Ukrajnában az elmúlt hónapokban új szintre lépett: minden egyes csapás alkalmával százszámra érkeznek a kamikaze drónok, amelyek egyre sikeresebben pusztítják a katonai és civil célpontokat.

Kijev szerint egyetlen augusztusi éjszaka alatt hatszáz eszközt indítottak útnak az egyik támadásnál, ami a háború második legnagyobb légi támadásának számított 2022 februárja óta.

A támadások mögött nem csupán az orosz ipar átszervezése, hanem egy csendes, de egyre erőteljesebb kínai háttértámogatás is áll.

A The Telegraph vizsgálata szerint 2023 és 2024 között mintegy 47 millió angol font értékben szállítottak kínai vállalatok olyan alkatrészeket Oroszországba, amelyeket szankcionált cégek használnak dróngyártásra. A szállítmányok között repülőgép-motorok, mikrochipek, szénszálas anyagok, üvegszál és speciális lencsék is szerepeltek – mind olyan kulcsfontosságú elemek, amelyek nélkül a „Geran” és „Sahíd” típusú drónok tömeggyártása elképzelhetetlen lenne.

A dróngyártás központja az orosz Alabuga különleges gazdasági övezetben összpontosul, ahol az orosz–iráni együttműködés alapján készültek el a gyárak.

Bár Irán adta át a terveket és a technológiát, mára Kína vált a legfontosabb külső beszállítóvá, amely motorokat, navigációs rendszereket és kompozitanyagokat juttat el a gyárakhoz.

Az ukrán védelmi erők rendszeresen találnak kínai feliratú alkatrészeket a lelőtt drónokban, sokszor még a gyártó neve is tisztán olvasható.

Peking hivatalosan továbbra is semlegességet képvisel, ám az export révén olyan szoros kapcsolatot épített ki Moszkvával, amely túlmutat a gazdasági érdeken. A két ország közti kereskedelem tavaly rekordszintre, 280 milliárd dollárra nőtt, és az együttműködés fontos része az orosz hadiipari infrastruktúra megtámogatása is. Szakértők szerint ez tudatos stratégia:

Kína el akarja kerülni, hogy Oroszország vereséget szenvedjen, mert azzal az Egyesült Államok teljes figyelme Ázsiára összpontosulna.

A nyugati szankciók kijátszásában bevett gyakorlat a közvetítőkön keresztül történő reexport is: papíron légkondicionáló-berendezések vagy számítógép-alkatrészek mennek Oroszországba, valójában viszont drónmotorok és chipek kerülnek a gyártósorra. A kínai cégek így fenntartják a tagadhatóság lehetőségét, miközben biztosítják, hogy az orosz hadiipar ne szenvedjen alkatrészhiányt.

A háttérben egyre szorosabb politikai szövetség is kirajzolódik. Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping eddig összesen több mint negyvenötször találkoztak, rendszeresen katonai gyakorlatokat is szerveznek, legutóbb közös tengeralattjáró-manővert a Csendes-óceánon.

Kína hajlandó hatalmas mennyiségben kőolajat vásárolni Oroszországtól, és ellátni Moszkvát minden olyan ipari termékkel, amelyhez a Nyugat már nem nyújt hozzáférést.

A nyílt fegyverszállítás Peking számára túl kockázatos lenne, hiszen másodlagos szankciókkal és újabb kereskedelmi háborúval járhatna. Peking nélkül Moszkva jóval nehezebben tudná fenntartani háborúját. Az orosz hadiipar felpörgetése így nem csupán Putyin elszántságának, hanem Hszi Csin-ping stratégiai segítségnyújtásának is köszönhető - közölte a hirado.hu.


 

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek

Forrás

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Halálos gázolás Sztrabicsovo közelében: 34 éves férfi vesztette életét. Fotó: Ukrán Nemzeti Rendőrség

Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.

Már nem tér haza: megerősítették Mihajlo Roszoha halálhírét

A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.

Odesszára csaptak le az oroszok éjszaka, idős házaspárt öltek meg csapások. Fоtó: Одеська МВА

A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.

Tűzeset. Illusztráció. Fotó: Internet.

Az év eleje óta a megyében összesen 17 ember vesztette életét tűz következtében.

6 éves fiát 25 ezer dollárért adta el egy nő Volinyban

Voliny megyében büntetőeljárás indult egy 38 éves nő ellen, akit kiskorú gyermekkereskedelemmel gyanúsítanak

Ukrajna újabb dróncsapást mért egy oroszországi olajipari létesítményre. Illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.

Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nem hivatalos ciprusi csúcstalálkozójára érkezik Agia Napában 2026. április 23-án. MTI/EPA/George Hrisztoforu

Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.

Harry sussexi herceg, III. Károly brit király másodszülött fia (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.

Gyász Kárpátalján: elesett a tereszvai családapa

Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.

A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.

A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.